Szerintetek ilyen gyenge lélekkel is menjek, vagy össze fogok törni?
Holnap lesz a helyi menhelyen kutyasétáltatós nap. Sokan mennek valószínűleg, de én akkor is sírva fakadok, ha csak elolvasok egy kutya adatlapját, ha kóbor kutyával találkozok, akkor is, azon kívül, hogy adok neki enni (ha van nálam valami-esetleg van a környéken bolt), egyből elkezdek sírni, és alig bírok megnyugodni. Nagyon sajnálom őket. Attól félek, hogy ha holnap egyedül elmegyek, teljesen kikészülnék a látványtól, hogy mennyi kutya van gazdi nélkül, és nem tudnék normálisan sétáltatni, mert megszakadna a szívem. Már most is csordogál a könnyem, pedig még csak rágondoltam.
Normális ez? Szerintetek menjek? Gondoltam arra, hogy megpróbálom erősíteni magam, hogy jót teszek ezzel, de amikor ilyen magamnak bebeszélős napot tartok, mindig sikertelenül záródik.
Ti mit tennétek?
Úgy érzem, ha elmegyek, tényleg összetörök, és utána folyamatosan az járna a fejemben, semmi más, viszont ha meg nem megyek el, akkor azt érezném, hogy cserben hagyom azokat a kutyákat, akikre nem jut ideje a többi embernek.
válasza: válasza:Attól fogsz kikészülni ha így maradsz, menj és tegyél ellene, változtasd meg magad ebben segíteni fognak az ottani kutyák, és azt fogod magadnak mondani miért nem jöttem hamarabb.
A változást te indítod el saját magadban, ha jobb akarsz lenni, tegyél érte.
válasza: válasza: válasza: válasza:Ahogy Cesar mondaná nem passzolt az energiátok a tacskóval, ha alapból félénk-agresszív volt akkor a Te bizonytalan energiád még rá is tett egy lapáttal, mert ha magadban nem bízol amit a kutya megérez, akkor az hogy bízzon benned, vak vezet világtalant esete.
Neked egy nyugodt,magabiztos,könnyen kezelhető kutya kéne amit már valaki rendesen megszocializált és megnevelt.
Valami alacsony vérmérsékletű és kevésbé domináns fajtát\egyedet kéne keresned.
Pl. egy olyat ami nyugodtan elsétál melletted nem húz, és tartja a tempódat.
Ne bántson a dolog, csak szenvedés lett volna mindkettőtöknek mert annak a tacsinak egy tapasztalt gazdi kéne.
Igazából nem én voltam az egyedüli, aki nem bírt a kutyussal, sok kutya, legfőképp kisméretűek csinálta ugyanezt, bár volt németjuhász méretű is. Mondjuk ha a kutyák szenszögéből nézem, én is bepánikoltam volna, hogy rengeteg ember (250 kb.) ott áll körülöttem, mindenkinél kutya, a többi, kennelben maradt kutya toporzékolva ugat, fogalmam sincs, mi történik körülöttem. Olbe se nagyon mertem vinni, féltem, nehogy rám szóljanak. De amikor kicsit megnyugodott, szépen sétált, csak mindenhol kutya volt es elég ideges volt. Főleg, hogy érezte, hogy én is bepánikoltam, es nem tudtam, hogy mit kell csinálnom. De lehet, hogy a közeljövőben elmegyek, es megsétáltatom normálisan, egyedül, lehet akkor nyugodtabb lesz. Egyébként a párom is vitt egyet, ok össze is barátkoztak, és elgondolkozott a párom, hogy lehet, hogy menhelyről kéne vinni. Mert o komondort akart a munkahelyére, meg valami patkányozót, de most már van egy labi keverék, és lehet, hogy nem is kell komondor, csak valami nagyobb, házőrző kutyu meg egy kis patkányozó. :-)
remélem sok kutyust örökbe fogadnak ezek után, szerintem van vagy 500 kutyusuk, abból ha 50-et elvinnének, az nagyon szép lenne:-):-) bár azt hiszem már tegnap is volt 1-2 amelyiket hazavitték:-)
de annyi kölyök kutyus is van, nagyon sajnáltam őket. Pedig rengeteg gyönyörű kutyu van, ami vetélkedhetne a fajtatiszták szépségével. Amit másodiknak vittem, az is olyan szép volt, spicc meg tacsi keverék lehetett, de szép fekete volt a szőre, és szerény volt, nem húzott, hanem szépen jött mellettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!