Mit szóltok az új Csányi Vilmos könyv címéhez?

Volt már valaha közeli kapcsolatod kutyával? Amelyik csak a tiéd volt, örült neked és imádott? Csányi Vilmosnak igaza van!

Az emberek iránti szociális kapcsolatukat tekintve, illetve szellemi fejlettségüket, tanulási képességeiket nézve egy 3-4 éves gyerek szintjén vannak. Persze a másik oldalon ott áll az a nagyon kemény ösztönlény is, de ebben a könyvben nem erre tér ki első sorban.

Akumi, hidd csak el, amit Csányi Vilmos ír, a világ egyik legjelentősebb etológusa, azt nem érdemes kétségbe vonni! Nem ír le semmi hülyeséget a könyvben. Bizony, el kellene olvasni ahhoz, hogy megértsd a címet, mielőtt ítélkezel.

Csányi főleg az "emberi" oldalát nézi a kutyáknak, amit az ember alakított ki bennük. Azt az oldalát nem vizsgálja annyira, amit a farkasoktól hozott, az ösztönerős lényt.

Nem tudom, melyik kutyasuliban jártál, de pl. tüköriskolákban pont hogy mindkettőt hangsúlyozzák. Egyébként gyereket még nem neveltem, de ahogy látom, nagyban megegyezik a kutyaneveléssel. Látom az üres fenyegetőzéseket (ha nem maradsz csendben, hazamegyünk, és elmondja 10x, a gyerek meg kiröhögi aput), a következetlenséget, azt hogy a szülő fél attól, hogy a környezet mit reagál, ha pl. erélyesebben rászól a gyerekére. Ebből a szempontból ugyanúgy néz ki a kutyanevelés is. Arról nem is beszélve, hogy bizony a kutyák egy 3-4 éves gyerek szintjén vannak értelmileg, és rengeteg emberi érzelemmel rendelkeznek. Csak sokan nem tudják, hol van a határvonal, nem értik, hogy a kutyák akkor sem fogják tudni, hogy miért kapták a büntetést, mikor órákkal a bepisilés után belenyomják az orrukat, ha sok emberi érzelemmel és értelemmel rendelkeznek. Ilyen szempontból veszélyes a cím. Egyébként Csányi munkássága nemzetközileg elismert, nem hinném, hogy a könyv olvasása nélkül kritizálni kéne, de nem akarok ebből vitát indítani.

Én Csányiban pont ezt nem szeretem. Ha etológiai szempontból nézzük, akkor igaza van, csak sajnos az egységsugarú kutyatartónak az ilyen hasonlatokból mindössze annyi jön le, hogy "jaj, hát szerintem is így van, úgyhogy gyerekként fogom kezelni". Ugyan ez a bajom azzal is, amikor valaki különösebb magyarázat nélkül kijelenti, hogy a "falkavezéresdi hülyeség" és családtagként kell kezelni a kutyát. Lehetne úgy is, de valljuk be, hogy az átlag embernek a családról sincs kellő ismerete és ha úgy próbál viszonyulni a kutyához, mint egy átlag családtaghoz, akkor könnyen a fejére nőhet. Manapság sok szülő a gyerekét is képtelen megnevelni és kordában tartani, szóval ha így neveli a kutyát is, abból katasztrófa lehet. Hiába kezdünk nekik kompetencia területekről hablatyolni, ez már meghaladja a képességeiket. Ha viszont megpróbálják megvalósítani a "falkavezér elvet", akkor ha már csak 20-30%-ban sikerrel járnak, még mindig jobb, mintha gyerekként kezelnék a kutyát. Tehát szerintem egy szakmai anyagban lehet és kell is pontosan fogalmazni és leírni a valódi kutatási eredményeket, de egy nagyközönség számára íródott könyvben nem biztos, hogy ez célravezető.