Miért baj az hogy a németjuhász túl van tenyésztve, ettől valamiben rosszabb lesz a kutya?

A túltenyésztés miatt hígul az állomány, a gének. Felütheti a fejét a beltenyészet is.

Engem egyébként a német juhászok esetében az is rendkívül irritál, hogy elmentek show-vonalra és szinte már az összes németjuhász nyomorék hátú... (értsd úgy, csapott a fara).

Munkavonalban még találni normálisat.

beltenyészet? itt mindenki azt mondja, hogy a tenyésztés hibátlan, és szóba se jöhet beltenyészet, mert azok a garanciális kutyák, semmi bajuk nem lehet.

és állítólag olyan szó, hogy túltenyésztett, nincs.

most akkor ez hogy van?

olyan szó, hogy túltenyésztett nem értelmezhető fogalom tenyésztési szempontból... ezt általában vagy a beltenyésztéskor szokták használni a laikusok vagy olyan esetekben ha bizonyos küllemi jegyeket már a fajta rovására erősítenek a tenyésztők. Sajna ez nagy átka a küllemkutyázásnak amit vagy képes egy tenyésztő megfelelően kezelni és inkább nem nyer 1-2 kiállításon úgy, hogy nem követi az aktuális trendeket vagy nemképes erre és rájátszik arra amit a divat diktál...

N.J ből is lehet jót találni...csak keresni kell

" itt mindenki azt mondja, hogy a tenyésztés hibátlan, és szóba se jöhet beltenyészet"

Ilyet senki sem állít. Sőt, a fajtatiszta ebek esetében szinte kizárólag csak beltenyészetről lehet beszélni, hiszen valamilyen szinten az egész állomány "közeli" rokonságban van egymással. Csak az nem mindegy, hogy milyen szinten. Vannak olyan fajták, amik a második világháború alatt majdnem kihaltak és csak nagyon kis számú egyedből sikerült megmenteni a fajtát, ennek ellenére alapvetően mégis egészséges az állomány. Olyan is van ahol viszont olyan agyatlanul mentek el bizonyos küllemi jegyek irányába, hogy az komolyan rontotta a kutyák egészségét. Ilyenek a nyomott pofájú kutyák, a túlráncosított kutyák, a csapott hátú nyomorék németjuhászok. Az egész csak azon múlik, hogy mennyire figyelnek oda ezekre az emberek. Nem csak a tenyésztőkön múlik, hanem azokon a tartókon is, akik megveszik tőlük az ilyen kutyákat. Amire ugyanis nincs igény, azt nem csinálják.

köszi, hogy levittetek 0%-ra...

amúgy, igen, itt mindenki azt mondja(jó nem mindenki de a 90%) hogy beltenyészet nincs, mert az már nem tenyésztés, hanem szaporítás, meg szűrt tenyészkutyának nem lehetnek genetikai betegséggel rendelkező kölykeik meg stb...illetve a törzskönyv miatt elméletileg nem nagyon kéne rokonságban állniuk a kutyáknak.

ha ezt egy tenyésztő nem tudja biztosítani, akkor miért vegyem meg tőle a kutyát? akkor kb annyit ér, mint egy szaporító..tőle is vehetek beteg kutyát, csak az nem lesz olyan szép, de arra is fizethetek, meg akkor már erre is? és ne lepontozzatok, mert nem kijelentést tettem, hanem kérdeztem...

Amúgy, az, hogy egy kutyánál annyira rámennek a show vonalra, hogy már beteges, és már nem szép, hanem inkább furcsa, vagy netán csúnya, és azt éppen az aktuális divat miatt annak mi értelme van? sokan azt mondják, hogy a tenyésztő azért tenyészt, mert szerelmes abba a fajtába, de, ha ez így van, akkor miért változtatja meg ennyire?

nem kötekedni szánom a kérdésem amúgy, csak tényleg nem értem.

És, még mielőtt azt hinnétek, nekem is két kutyám van mind a kettő tenyésztőtől, nem is kéne mástól... csak érdekesnek tartom a hozzászólásokat, hogy beltenyészet meg stb...

Tisztázzuk, a tenyésztők is emberek és vannak jó tenyésztők és olyanok akik éppen, hogy csak nem szaporítók. A különbség nem a szűrésekben vagy a kutyák tartási körülményeiben van hanem a pontos tenyészcélban.

A szűrések arra jók, hogy az amúgy kis genetikai variabilitású populációkban értelemszerűen jelennek meg gyakrabban bizonyos specifikus betegségek. Ha jobban utánanézel akkor minden fajta visszavezethető x számú anyai és y számú apai vonalra és állatra (ez elég kicsi szám alapvetőn 8-10 független vérvonalú fajta már elég tágnak mondható) A kutya egyik nagy szerencséje/szerencsétlensége (attól függ honnan is nézed) az az, hogy nagyon tág tűrésű a beltenyésztettségre, tehát alapvetően nagyon sokáig keverheted a közeli rokonokat és nagyon stabil állományt alakíthatsz ki mielőtt megjelenne az állományromlás. A rokontenyésztéssel, beltenyésztéssel, vonal tenyésztéssel alapvetően nincs probléma ha a közeli rokonok egészségesek és mentesek a fajtára jellemző betegségekre. Nekem is van kutyám aki nem csak féltestvér párosításból született de a másik vonalakon is nagyon magas a beltenyésztettség foka, már-már testvér párosítás szintjén áll a beltenyésztettségi együtthatója, teljesen egészséges kutya, mindenre mentes és nagyon stabilan örökít (alapvetően azért is hoztam őt Amerikából mert magyar állomány nagyon heterogén és szükség van olyan kanokra akik stabilan és jót örkitenek).

Értelemszerű tehát, hogy a fajtatiszta kutya/macska/ló stb tenyésztésben ahol zártak a törzskönyvek bizonyos szinten szinte mind rokonaik egymásnak, ami alapvetően nem probléma addig a pillanatig amíg van mihez nyúlni ha állományromlás esetén vérfrissítésre van szükség.

Egy jó tenyésztő magának a fajtának az érdekeit tartja szem előtt... na ebből nagyon kevés van, sokan szűrnek, figyelnek, hogy csak egészséges egyed kerüljön tenyésztésbe de az egészség és a küllem gyakran a jellem rovására megy vagy fordítva, igazán aki odafigyel annak mind a három szempont lényeges kell, hogy legyen és a küllem tekintetében se biztos, hogy a kiállítások a mérvadók mind inkább a funkcionalitás.

Ez nagy munka és nagy tudást igényel, erre nagyon kevés ember képes és sokkal gyakoribb, főleg ha valaki kezdő és bizonytalan, hogy abba az irányba hajlik ahonnan a legkisebb a nyomás. A piacot a hobby gazdik határozzák meg és az azoknak az igényeik pl nincs igény kemény terrierekre akkor a tenyésztő önkéntelenül is olyan példányokat vesz tenyésztésbe akik jó családi kutyák, és kevéssé hordozzák az eredeti jellemet. De ez a küllemben ugyancsak megjelenik, mondjuk jó pl a shar pei ahol a gazdik a nagyon bőrös kiskutyákat keresték és mivel erre volt igény ezért ebbe az irányba ment el a tenyésztés majd mikor már minden a mélypontra került és bizonyos problémák egyre gyakoribbak lettek akkor azok akik igazán a fajta érdekeit nézték kerültek előtérbe és fokozatosan eltűntek a kiállításokról az extra bőrös példányok.

Minél népszerűbb a fajta annál többet veszít az eredetiből és megy l a divat irányába a tenyésztés (jó pl a goldeneknél már szinte nincs is igazi arany szín csak ez a szőke/krém ami megjelenik a kiállításokon)