Van egy 1 éves Labradorom meglehet még nevelni valahogy? FONTOS

szerintem nevelni sosem késő, de nagyon fontos, hogy következetes legyél - azaz mostantól soha többet nem ugrálhat senkire!

kiskutyáknál azt tanítják gazdiknak, hogy úgy kell leszoktatni róla, hogy amikor ugrik, vagy ugrani készül, akkor rászólsz, hogy nem szabad, és közben határozott mozdulattal a "vállánál" lenyomod a földre a kutyát. még egy labradornál talán meg lehet tenni, mégse dán dog:) (méretre utalok).

De fontos újra: MINDIG ez az eljárás, soha többet nem engedheti senki, akit falkavezérnek tekint, hogy ugráljon!

És szerinted miért ugrál?:)

Valami motiválja, az biztos...

Esetleg egy kis figyelmet akar - és végül meg is kapja... kicsit durva a játék, de azért még belefér neki...

Én azt tanácsolnám, hogy legyen egy tiltószavad.

Nem kell ordibálni, egy normális, határozott "nem" is pont elég.

Csinál valami rosszat - te (miközben csinálja, vagy közvetlenül előtte, amikor már biztos, hogy készül mondjuk elcsenni a kaját) ekkor annyit mondasz, hogy nem. (Hangsúlyozom, nem kell kiabálni.)

A kutya természetesen ezt nem érti, ezért HA folytatja a kis hobbiját, te szó nélkül megrázod a grabancát/orrba veres szemből/megszorítod az ínyét,... a kutyád érzékenységétől függően.

Megint próbálkozik? "nem". Folytatja - fizikai megtorlás.

ha harmadszorra is próbálkozik, nem volt elég erős a fizikai ráhatásod - valami durvábbal kell próbálkoznod.

Na, a lényeg, hogy ha működik a tiltószavad, használod, amikor felugrál.

Ekkor a kutyád abba kell, hogy hagyja az ugrálást, és nyilván bármi mást csinál, ami nem az ugrálás.

A dolgot ott rontottad el, hogy te ezt a viselkedését figyelmen kívül hagytad.

Amikor a kutyád leült, te valószínűleg rögtön el is fordultál tőle - magyarul nem figyeltél rá. Ergo folytatnia kell azt a viselkedést, amivel figyelmet kaphatott.

Tehát legközelebb, ha abbahagyja az ugrálást, és mondjuk leül, azonnal válts át kedves, mosolygós gazdira, vakarászd meg a füle tövét, kicsit játszhatsz is vele... (nem kell mindig végigcsinálni ezt, de az elején muszáj vagy így megértetni vele, hogy mit szeretnél - nem csak azt, mit nem szeretnél.)

Utána akár átviheted tanításba úgy is a dolgot, hogy ha ülve fogadja a vendégeket/hazatérő családtagokat rögtön - amikor még ül - adsz neki egy jutalomfalatot.

(Nagyon megkönnyítené a dolgod, ha klikkereznél, egy labradornál ez amúgy sem hátrány...:D

Végül, amikor a kutya már pár alkalom után megtanulta, hogy neki ülve kell maradnia, elég csak néha-néha megjutalmaznod, amolyan emlékeztetőképp, de a nyugodt viselkedés elvárássá alakul, amikor a kutya már megtanulta, mit vársz tőle.

Mással nemigen érdemes próbálkoznod, tanítás nélkül ebben az esetben nem támaszthatsz elvárást...

Van néhány helyzet, amikor a tanítást ki kell hagynod (pl. pórázfegyelem), de ez nem azok közé tartozik.:)

Egy nagyon fontosat kihagytam!

Amikor kondicionálod a tiltó szót, és a kutyád abbahagyja a nemkívánt viselkedést, rögtön válts kedveskedő hangnemre és dicsérd meg. (nem kell agyon rajongani, mintha feladatot csinált volna, ennek csak annyi a lényege, hogy kioldd a kutyát, nem szabad "stresszben" hagyni.)

Ha erre visszatér az önbizalma, megint mondod a tiltószót. Ha megint abbahagyja, megint dicséred, de csak egy "jól van"... félével nyugtázod...

(Vannak nehezebben és könnyebben oldható kutyák - ezt neked kell érezned, mennyi oldásra van szüksége a kutyádnak.)

Ez nem megverés...

De ha nem tudja, hogy a tiltószónak negatív következménye van, akkor csak abban az esetben működhet a tiltószó önmagában, ha egy hiperérzékeny, hiperszubmisszív kutyád van, akinek még az erdőben vadszagot érezve is kérdőn kér engedélyt tőled, és egy kis szemöldökráncolásra is letesz a projektről. Ilyen kutyával én még nem találkoztam, csak elméletben létezik számomra.

A labradorokra meg aztán rohadtul nem jellemző.

Ez az orrbavágás (hangsúlyozom, egy NEM érzékeny kutyánál) nem verés, csak egy hirtelen negatív behatás.

Furcsa, hogy ezt mondom, de valójában a kutyád ettől (nem a rendszeres veréstől, csak egy asszertív, határozott vezetőtől) érzi jól magát.

Lehetsz te cégvezető, a kutyád szemében ettől még nem vagy rátermett a vezetésre.

Lehetsz te mindig kedves, sétáltathatod egész nap, labdázhattok kifulladásig, akkor sem leszel jó vezető.

Elméletileg lehetséges egy kutyát büntetés nélkül felnevelni, de ezzel már elkéstél.

Azt születésétől fogva nagyon tudatosan, rengeteg időráfordítással kell csinálni, de még akkor sem biztos, hogy kivitelezhető, egy igazi profinak is hatalmas kihívás.

ha az orrbavágást erősnek találod, csak rázd meg a grabancát, vagy "jelentkezz be nála" egy fejre/nyakra csapással.

(Neki ez különösebb fizikai fájdalommal nem jár, az állatorvostól is megkérdezheted. Na nem izomból kell odavágni, tényleg csak meglegyinteni picit határozottabban.)

Fölfoghatod úgy is, hogy egyszer kondicionálod a tiltószót azért, hogy utána elég legyen ezt használnod. (kombinálva esetleg testjelekkel, arcmimikával...)

1 éves... már nem kölyök, javában kamasz.

Pont most igényli a legjobban, hogy vezetőként tudjon rád nézni.

Mert most az a sanda gyanúm, sőt,..., hogy nem vesz téged komolyan.

És azt is valószínűnek tartom, hogy nem is túl érzékeny.

ui.: most olvastam a legutóbbi hozzászólásod, és ha a kutya szigorúan véve nem a Tiéd, akkor elsősorban apukádnak kellene vele foglalkoznia - ha netalán nem teszi.:)

Ettől még te is megteheted persze, csak ha kijártad a sulit (nem tudom, hogy elemire vagy gimire gondolsz-e, gondolom, gimire -, akkor elég nagy kitolás lenne, ha addig te lennél a szupergazdi, aztán elmész egyetemre, vagy vissza anyukádhoz, és ott marad az apukáddal, aki eddig esetleg nem foglalkozott vele...)

Bocsi, csak azért írok így, mert nem ismerlek sem téged, sem apukádat, csak ha netán így van, akkor jobb így előre átgondolni, ki is foglalkozzon vele elsősorban.:)

jaj...:( hát, ez nem egy kutyaálom...:(

Persze ma már annak is örülni kell, hogy egyáltalán gazdája van, értem én, hogy nem mindenkinek forog az élete a kutyája körül, csak több felvilágosító óra kellene az állattartásról, arról, hogy milyen lény is a kutya, milyen szükségletei vannak, MIÉRT vannak ezek a szükségletei,...:(

Persze nem hibáztatlak, honnan is tudtad volna... sajnos még nem túl elterjedt az annyit hangoztatott "felelős állattartás" Magyarországon.

Hát, akkor csak remélni lehet, hogy a közelben találsz megfelelő iskolát, és nem az ország másik felében...

Esetleg még kipróbálhatnád a klikkerezést, ha nincs annyi időtök rá, a legjobb verzió szerintem, ha napi fél órácskát intenzíven, feladatokkal tarkítva sétáltatod, és 10-15 percet klikkereztek.

Ebben a 15 percben sokkal jobban lefárad, mint egy 3 órás séta alatt, ráadásul a kapcsolatotokat is építi és a megnevelésében is segíthet, nem csak mindenféle trükkök tanításában.:)

(Egyébként annak, hogy mit tanítasz meg neki csak a fantáziád és a fizikai korlátok szabnak határt... klikkerrel az üléstől kezdve a helyben maradáson át bármit megtaníthatsz egészen addig, hogy hozza oda a mobilod, de csak ha csörög, vagy járjon a két mellső mancsán, kapcsolja le a villanyt, nyissa ki az ajtót, tegye fel a bal hátsó lábát a falra...

hasznos és haszontalan dolgok,... a lényeg, hogy tanuljon és szeressen tanulni.:)

És a jó hír - a klikkeres tanításban szigorúan tilos bármiféle büntetést használni.:D

www.klikker.hu

Vámosi Nagy Nóra: KLIKK!

De más forrásokat is találhatsz.:)

Ha pedig nagyon megtetszene, valamelyik tükör módszeres kutyaiskolát bátran ajánlom!:)

(kutyasuli.hu vagy tukormodszer.hu)