Hogyan tudnék segíteni a kutyámnak, hogy leküzdje a félelmét? Kicsit hosszú lesz, lent leírom.

Pár éve otthon edzés közben kiugrott a térdkalácsom. A kutyusom pont bent volt a szobában, azonnal odarohant hozzám és végig mellettem volt. Percekig nem is tudtam megszólalni, annyira fájt, persze műtét lett belőle, porcleválás, szalag is megnyúlt és jött a több hónapig tartó gyógytorna, mankózás. Ettől kezdve a kutyusom, még a gyógytornát se akarta "engedni". Konkrétan ki kellett csuknom, ha jött a gyógytornász, aztán meg amikor egyedül csináltam a gyakorlatokat, odarohant hozzám és az ölembe ült, hogy ne tornázzak. Azóta már edzek rendesen, de a kutyám, ha meglátja behúzott farkincával elrohan és be sem mer jönni a szobába. Régebben még reszketett is, mostmár jól van, ha nem lát közben... Ha végzek, akkor meg egyből rohan hozzám farokcsóválva.

Volt már, hogy torna közben bent maradt velem, de egy helyben ülve mereven figyelt. Ha nem reszketett, adtam neki jutifalit és megdícsértem.

Nem szeretném, ha miattam állandó félelme lenne a torna miatt, pl. a súlyzókat ha felemelem, akkor is elrohan. Tudnék neki valahogy segíteni? Értem, hogy ez neki is trauma volt, de ennyire? A szobabiciklitől is fél, ha valaki ráül...mert ugye azon kellett erősítenem a lábizmaimat.

Még annyit, hogy a baleset előtt is rendszeresen edzettem és akkor semmi baja nem volt vele.