Milyen kutyát érdemes venni, vagy örökbe fogadni egy 10 éves kisgyereknek?

Az utolsóval nagyon egyetértek!

Szerintem meggondolatlanság volt egy 10 éves gyereknek kutyát ígérni, de ha már megtetted, pláne, hogy a tesó teknőse már megvan, érdekes lenne, ha meggondolnád magad.

A kislányod nem lesz a gazdája a kutyának, a kutya nem fogja ugyanis elfogadni Őt vezetőnek - ezen nincs mit vitatkozni. Ettől még szeretni fogja, nem fogja bántani, de a lányod nem fogja tudni egyedül elvinni sétálni (és ezt nem is ajánlom...)

Tehát ez a kutya a Ti kutyátok lesz, akinek Te vagy a férjed lesz a gazdája.

A dalmatát hintók kíséretére tenyésztették ki, iszonyatos mozgásigényű, viszont nem túl fifikás kutya.

A puli, ahogy írták terelőkutya, iszonyú okos és a mozgásigénye sem akármilyen... Szellemileg és fizikailag is le kell fárasztani.

A beagle valóban makacs vadászkutya, nem túl "emberes"... Arra szelektálták, hogy rengeteg kutyával egy irányba rohanjon. Nem egy ember - egy kutya vadászott... Semmiképpen sem ajánlom, egy tapasztalt kutyásnak is becsületére válik, ha tisztességgel megnevel egy beaglet.

A vizsla nagyon emberszerető, iszonyú engedelmes - hiszen ha egy kutya előbb rohant a vadász elé, mint ahogy az parancsot adott volna neki erre, az bizony könnyen golyó miatt halt meg.

Viszont kölyökként égedelem rosszak tudnak lenni...:) Emberek munka lefárasztani őket - és hozzáteszem nem születetten engedelmes - azt bizony tanítani kell neki.

Tehát nem kis terhet vállaltál magadra.

Persze amekkora a feladat, annyi szépsége is van.:)

De mindenképpen ajánlom, hogy járjatok kutyasuliba.

(ez a kislányodnak is biztos nagy élmény lesz)

[link]

(Más kutyasulit nem ajánlok, csak tükörmódszereset. Ettől még Ti döntetek, de a Ti esetetekben, mivel láthatóan tapasztalatlanok vagytok, a tükör hozhat igazi sikert, boldog együttélést.)

Ha nem Budapest közelében laktok, itt találod meg az ország többi pontján lévő sulit:

[link]

(Az előző válaszoló sem véletlen, hogy Jan Fennell és Korom Gábor - a tükör módszer alapítója - könyveit ajánlotta.:))

Szerintem is úgy jártok a legjobban, ha felkerestek egy menhelyet, ahol elmondjátok az igényeiteket, és együtt kiválasztjátok a "szerelemkutyát".

(Érdemes tényleg szerelemből választani - az ember rögtön érzi, ki az "ő kutyája".)

Ajánlom a Noé állatotthont, a Canispro-t és a Kóborát, róluk tudom, hogy ismerik a kutyáikat, és figyelembe véve az igényeiteket segítenek kiválasztani a legjobban Nektek megfelelőt. - de a kutyasuli ha szabad így mondanom kötelezően ajánlott...:)

Kívánok Nektek nagyon boldog, örömteli kutyázást, és várunk Titeket a kutyasulin!:)

(3-7 hónapos korig kutyaovi ajánlott a megfelelő szocializáció és a gazdiképzés miatt, utána jöhet az alap- és a középfok elvégzése, végül a kutyázás színe-java - az életmódprogramok. Vigyázat, ha valaki egyszer kipróbálja, igen könnyen rászokik:))

Bocsi, nem utolsó, hanem már utolsó előtti...:)

(Mellesleg ha a Cavalier jó, akkor egy közép-ázsiai vagy komondor is... ne ilyen alapon válasszatok...)

(és tényleg figyeljetek, hogy bármilyen kutyust választotok, a kislány egyedül sose sétáltassa. Ha ne adj' isten nem jönnétek a kutyasuliba, a kutya méretétől függetlenül jó eséllyel be fogja védeni a kislányt kutyával, de akár emberrel szemben is. Ez akkor lesz baj, amikor egy agresszív kutyától védi be... Sajnos sok esetről hallani, amikor a kutyust a kis gazdája szeme láttára tépte szét egy másik... Az pedig a másik lehetőség, hogy a kislány kutyája lesz agresszív, és tőle kell majd tartaniuk az embereknek... Ez fajtától független, vizslák, borderek, bischonok, kauk is veszélyt jelenthetnek.)

A dalmata és a puli nem a legajánlottabb a gyermekek mellé, inkább a beagle vagy a vizsla. Különben az egész a megfelelő nevelésen múlik.

Nézd meg itt is:

Ajánlott: [link]

Nem ajánlott: [link]

A felsoroltak közül én sem ajánlanám egyik fajtát sem. Mint azt az előzőekben többen is megállapították, kezdő kutyások vagytok, úgyhogy elsőre családi kutyát kellene választanotok, a négy kiszemelt azonban nem igazán illik bele a kategóriába.

A Dalmata nagyon szép, és mindenki bele van szeretve a 101 kiskutya c. film miatt, ami egyébként a lehető legrosszabb hatással volt a fajta tenyésztésére, és teret engedett a szaporítóknak is. A film miatt ugyanis mindenki pöttyös kutyát akart, és az emberek a legtökéletesebb pöttyű kutyákat keresték, ami miatt a tenyésztésben túl nagy szerepe lett a színnek. Ez ideggyenge, labilis kutyákat eredményezett. Szóval Dalmatát CSAK megbízható tenyésztőtől ajánlatos venni. A másik dolog, hogy a Dalmata vadászkutya, nagy mozgásigénnyel, temperamentummal. Sokszor makacsak, önfejűek, nem igazán első kutyának valók.

A Beagle is úgymond "divatba jött" mostanság, de kis termete ellenére egy elég nehéz eset. A legfőbb gond az, hogy annyira benne van a vadászösztön, hogy amint leér az orra a földre, átmenetileg megsüketül. Erről őket nehéz leszoktatni és a nevelés során sem mindig elég a következetes odafigyelés. A Beagle makacs, utál egyedül lenni, és ilyenkor szirénázik. Én imádom ahogy ugatnak, édesek, de nagyon kitartóan tudják csinálni, ami a gazdi számára idegesítő lehet.

A Vizsla egy nagyon játékos, kedves, kajla kutyus, és végtelenül intelligens, de egy élő duracell elem. Hihetetlen nagy a mozgásigénye, hiperaktív, és a kölyökkor - különösen a serdülés - egy rémálommá tud válni a gazdi számára, ha nem elég következetes, határozott, és kitartó. A kölyök vizslák ugyanis a legkajlább élőlények a világon, szinte lehetetlen őket lefárasztani. Serdülőkorban sok dolgot el lehet rontani a kutyákon, nem tudom, kezdő kutyásként megbirkóznátok-e ezzel.

A Puli terelőkutya lévén nagy mozgásigényű munkakutya, tehát nemcsak fizikailag, mentálisan is igényli a lefárasztást. Hihetetlenül okos, intelligens, gyorsan tanul, és az ember helyett gondolkozik, ezért is (volt) a pásztorok kedvence. Igen ám, de ez a kis szőrgombóc egy pillanat alatt át tudja venni a bizonytalan, vagy nem elég határozott gazditól a "hatalmat", és könnyen a fejére nőhet.

Amint látod, ez a négy fajta nem igazán a legmegfelelőbb választás első kutyának. Szerintem a legjobb lenne ha maradnátok a jól bevált Golden Retriever vagy Labrador Retriever, esetleg a Skót juhász mellett, ezek tényleg nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott, könnyen kezelhető kutyák, imádják a gyerekeket, és szívesen követik a gazdi minden utasítását.

Mint már előttem is sokan mondták, azzal, hogy kutyát veszel a lányodnak, nemcsak a kutyatáp és az oltások/állatorvos költségeit vállalod magadra. Egy kutya számára a család egy új falka, ahol normálisan a család összes tagja fölötte áll a ranglétrán, azaz az ő falkavezérei. Ahhoz, hogy a lányod megfelelően nevelhesse fel a kutyust, nektek is ki kell vennetek a részeteket a kiképzésből. Nemcsak azért, hogy felügyeljétek a tanítás menetére, hanem azért is, hogy a kutya a család minden tagját elfogadja falkavezérként. Készülj fel rá, hogy be kell iktatnod a napirendedbe minimum egy óra sétát, amit később lehet, hogy majd csak egyedül a lányod fog magára vállalni, de eleinte bizony te is kelleni fogsz az etetéstől elkezdve a játszáson, nevelésen át mindenhez.

Mindezeken kívül én is ajánlanám Jan Fennel, Cesar Millan, és Korom Gábor könyveit, melyekből rengeteget lehet tanulni a kutyapszichológiáról, kutyanevelésről.

Sok szerencsét!

Az utolsó válaszát annyival pontosítanám, hogy a kutya az emberrel nem falkában, hanem családban él.

és igen ritka az, amikor valaki ténylegesen falkavezéri szerepet tölt be.

Valójában a lényeg az, hogy a rangsorban az emberek minél távolabb legyenek a kutyától. (Tehát ha a kislányod 7-es, a kutya legyen 15-ös... a felnőttek pedig értelemszerűen 4-es, 5-ös helyen álljanak minimum... Az első helyet nagyon nehéz betölteni, az egyszerűség kedvéért szoktuk a gazdiknak a falkavezérséget emlegetni...

És még annyi személyes véleményt hadd tegyek hozzá, hogy a golden tényleg elterjedt családi kutya, de ha megnézed, a kutyasulin a goldenek, a borderek és a vizslák a legkezelhetetlenebbek.

Ez nem azért van, mert "h.lye" kutyák... Csak iszonyatosan IQ-ból nyomnak mindent. Sokkal könnyebb egy ilyen kutyát elrontani... És hasonlóan a vizslákhoz, a goldenek is olyan izgágák, hogy én például nem rendelkezem olyan acél idegekkel, hogy egy goldent felneveljek - hacsak nem az élete múlna rajta, hogy vagy én, vagy senki...

Ezért ajánlgatom annyira a menhelyet...

Ott mutatnak Nektek egy csomó halál cuki kis omegát, akiben nagy hajlam van arra, hogy bárki mögé beálljon, nem tesztelget állandóan Titeket, hogy még mindig jó vezetők vagytok-e, nem túl izgága, nem hoz túl sok önálló döntést, stb...

Kölykökből is találni ilyeneket...

De az tuti, hogy rengeteg dolog van, amit nem tudtok a kutyákról, és ilyen tudás hiányában Nektek is, a kutyának is igen könnyen kínkeservessé válik az együttélés...

Ezért jó ha tudsz róla, hogy van egy kutyasuli, ahol nem annyit tanítanak, hogy a kutya üljön, feküdjön, és pórázon kövessen, hanem Titeket tanítanak meg arra, hogyan kell jó gazdának lenni.

(és emellett már csak hab a tortán, hogy mennyi mindent meg tudtok tanítani a kutyátoknak egy speciális tanítási technikával, nevezetesen a klikkerezéssel.)

Szóval én csak úgy vállalnám be a kiskutyát, ha vállaljátok a kutyasulit is.

És ennek persze anyagi vonzata is van...

Egy menhelyről kihozni egy kutyust 5-10.000 ft (oltással, chippel, néhol ivartalaníttatással együtt)

Ehhez jönnek a kutyafelszerelések (póráz, nyakörv, fekhely és/vagy kutyaház, játékok minden mennyiségben, kullancs- és bolhairtók, jutalomfalattartó, klikker...)

A kutyaovi bérlettel 1000 ft, minden szombat és vasárnap délelőtt van.

Az alapfok 49.000 ft, ami 7 hét, és a második részletet nem kell kifizetnetek, ha nem vagytok elégedettek. (ilyen még nem fordult elő:))

Az alapfok szintén ilyen árban mozog...

Ezt azért írom le, hogy fel tudjátok mérni, mi előtt álltok.

Úgy is mondhatnám, hogy azért, hogy a kislányod napi 10 percig dögönyözze a kutyust, Te egy új, nem is olyan olcsó hobbit vállalsz be, ami még időigényes is.

Nincs ezzel semmi baj, és ha ebbe belevágtok, akkor azt mondom, hogy le a kalappal, igazán nagy mázlija van a kislányodnak.

De azért nem mindenki engedheti ezt meg magának - anyagi gondok és/vagy időhiány miatt.

Bocsánat, már csak egy dolog:

Nem feltétlenül lebeszélni akarlak Titeket!

Nem is ismerlek sem Téged, sem a lánykát.

Lehet, hogy kifejezetten érett, érzékeny személyiség.

(Ettől még a kutya szemében életkorából adódóan nem valószínű, hogy gazdi minőségben fel tud állni, de még az sincs kizárva persze.)

Szóval van, hogy egy ekkora gyerek is ráérez a kutyázásra, és az talán felesleges is mondanom, hihetetlenül jó hatással van mind az iskolai eredményeire, mind a szociális fejlődésére és az érzelmi intelligenciájára. (Ezt kísérletek is bizonyítják, sőt, nehezebben tanuló gyerekek órájára terápiás céllal visznek be kutyát, és az eredmény elég egyértelmű.:))

Csak annyit hangsúlyoznék, hogy a dolog oroszlánrésze rajtatok múlik.

Pont tegnap volt egy szeminárium, ahol egy kislány is szerepelt a labrador kutyusával. A kutya még kölyök, de már most nehezebb kezelni, mint egy staffordot.

De mivel a kislány elég elszánt és igyekszik, biztos vagyok benne, hogy kemény munka árán, de sikerül majd eljutniuk egy kívánt szintre.

Szóval annak függvényében vállalnék be - szinte bármilyen, de azért inkább menhely által ajánlott - kutyust, hogy tudtok-e majd kutyasuliba járni.

Egy nagyon "egyszerű" kutyát is el lehet rontani és mondjuk félelemből támadóvá tenni, ha nem megfelelő a gazda, és egy nehezebb eset is kezesbárány lesz egy jó vezető mellett.