Hogyan tudnék hatni a páromra, hogy másképp bánjon a kutyájával?

Amit rólam tudni kell, hogy világéletemben nagy állatbarát voltam, sajnos kutyám saját lakásig nem lehet (pedig nagyon szeretnék egyet), de egy cica mindig volt a családban. Amolyan "kis városban" élek, a párom pedig faluban. Tavasszal magukhoz vettek egy keverék kiskutyát, mert az előző kutyájuk elpusztult (öregség), így kellett egy új házőrző. Ennek persze örültem, hisz így én is "kiélhetem" kutyás vágyaimat :)

Ahogy nőtt a kutyus, ugye bohém volt, játékos, mindenkihez odament simiért (mint minden kiskölyök) a barátomék ezt nem nézték jó szemmel. Mert így nem lesz hamis. "Hamisítani" kell - mondták. Már maga a fogalom furcsa volt a számomra, de a barátom elmagyarázta hogy ezt arra értették, hogy nem fogja megugatni a kapu előtt elhaladó idegeneket. Sok irodalmat olvastam/olvasok a kutyákról, ezért bátorkodtam mondani, hogy nyugi, ha nagyobb lesz akkor kialakul benne az, hogy védje a területét (a házat), tehát nem kell "hamisítani" vagy egyéb módon uszítani.

Azóta eltelt pár hónap, minden rendben volt. Vettem egy pórázt és mondtam a barátomnak hogy vigyük sétálni a kutyust, hogy azért legyen már mozgatva, az csak másabb mintha bent a portán szaladgál. Sajnos csak egy héten 1-2x tudunk menni sétálni, mert barátomék dolgoznak, én pedig tanulok és csak hétvégén vagyok otthon. Persze amikor visszük a kutyát, rohanna mint az őrült hogy végre kint van és emiatt húzza is rendesen az embert. A párom emiatt is sokszor megszidta. Elengedni nem lehet a kutyát csak x távolság után, mert könnyen bemehet mások portájára. Sokszor úgy húz hogy már majd megfullad, a párom pedig magához rántja, rosszabb esetben keresztül-kasul húzza egy bokron vagy valamin és elfenekeli. Nagyon rossz ezt látnom, mindig megijedek, hogy meg ne sérüljön a kutyus, és rászólok a barátomra hogy ne üsse, mert nem az erőszakból tanul a kutya. Ő erre csak azt feleli, hogy pedig azóta engedelmesebb, és különben is, neki már volt kutyája akit felnevelt, nekem meg még egy se.

Egyszer találkoztunk egy másik kutyással, akinek egy nagyon szuper vizslája volt. Persze már idősebb volt, de olyan engedelmes volt a gazdájával szemben, hogy mi csak pislogtunk. Beszélgettünk erről, s mondtam hogy biztosan jártak kutyasuliba, majd én is biztosan fogok a saját kutyámmal, ha lesz. Erre ő benyögte, hogy "ja persze, a kutyasuli a gazdagok kiváltsága".

Nem tehetek róla, zavarnak ezek a dolgok, és ez csak néhány példa. Csak nekem más a felfogásom vagy tényleg nem oké amit csinál? Hogyan tudnék hatni rá, hogy elszakadjon ezektől a "falusi" nézeteitől? Lehet egyáltalán hatni valahogy azokra az emberekre, akik a kutyában csak a "haszonállatot" látják?