Mi kell ahoz hohy a drága kutyuskám elvesztését ha csak egy kicsit is de feldolgozzam?

Az én drága Eddykém 2012.06.11. én halt meg... Sajnos elkelett altatni , és szinte pillanatok alatt kelet döntenem az életéről... Délelőt még ugra bugrált, játszottunk, sétáltunk, majd délután egy szörnyü betegség ujult ki rajta...

Röviden az elején kezdem... 6-hetes volt mikor születésnapomra kaptam az én drágámat... Ugy gondoskodtam nevelgettem mint a gyermekemet... Amikor a fogait váltotta együtt sírtunk napokon éjszakakán keresztül, egymás karjaiban.. Minden szépre jóra megtanítottam a drágámat..Csak beszélni nem tudott, olyan okos volt, az egymás nézéséből tudtuk hogy mit is szeretnénk.. Aztán teltek multak az évek... Most Oktober 6-án lett volna a drágám 15-éves.. De még az orvosunk akihez kiskora óta jártunk az is azt mondta annyira jol van ellátva, tartva, hogy max egy 5-6 éves kutyusnak felel meg ...Ez valóban igy is volt... Mindent megadtam neki amit csak tudtam, család tag volt ő, ..De ami a legfontosabb , hogy imádtam, imádom most is... És tudom ezzel ő is igy volt... Sajnos fél éve derült ki hogy daganata lett a combjában...

Az orvosunk nem nagyon bízott benne hogy az altatást kibírja mert 2,5 órás műtétje volt...

Én tudtam hogy kifogja bírni , mert erős volt, és élni akart.. Ezt később részletesebben leírom...A mütét után 2-hét alatt csodálatosan meggyógyult.. Szinte újjá született...A dr-úr sem hitt a szemének..

Boldogok voltunk, azt hittük minden rendben lessz..

Sajnos 2-honapra a mütét után elkezdett a varatnál a seb pirosodni.... Ez Junius 1-én vettük észre.. 10-nap alatt ökölnyi nagyságra nőtt a daganat .. sajnos ugyan ott kiujult...A dr-úr azt mondta addig nincs gond amig nem fakad ki .. De ha kifakad akkor sajnos max 1-hét és meghal mert a genny miatt elfertőzödik, nem tud már segíteni... és szenvedni fog abban az 1-hétben...

Nos Jun.11-én délelőtt még játszottunk, ugrabugrált, stb... Délután sétáltunk, akkor egy pillanat alatt kifakad a daganat.. ez délután 13-óra 15-perckor volt..Azonnal telefonáltam az orvosnak.. Annyit mondott , hogy döntse!!!! Vagy azonnal el kell altatni hogy ne szenvedjen, vagy egyhétig szenved és akkor egy hétmulva altatja el, ha addig meg nem hal magátol...

Este 19-órakkor a dr-nál voltunk... És most jön az amikor azt írtam az elején hogy mennyire élni akart....

2-ampulla injekciót kapott a drágám és még akkor is ült és csak nézett engem, és a lányomat, felváltva... a fejecskélyét a mellemre hajtotta néha... Az orvos nem hitt a szemének.... Azt hittem én hamarabb meghalok, mert ugy éreztem ezt nem lehet kibírni...

Majd ezek után 2-ampulla vénás injekciót kapott a kis kábába...

Igy állt le a kis szíve szép lassan.... Vele együtt én is meghaltam ugy érzem...

A drágámat elhanvasztattam, és azota itt van velem itthon a kis urnában... De ez is borzasztó, mert minden nap az urnát csókolgatom, hozzá beszélek, szinte érzem hogy itt van a drágám velem...

Nem tudom elengedni...

Mivel holnap indulok nyaralni, Görögországba, gondoltam elviszem magammal és ott a hanvait egy szép napkelténél elszórom a tengerbe, vagy a Meteoráknál...

Aztán eszembe jutott hogy ha ezt megteszem akkor soha nem fogom még a hanvait sem magamhoz ölelni...

Nem tudom mit tegyek???? Csak sírok, és azt érzem hogy annyira hiányzik nekem ő...

Mit tegyek?????