Én SOSE AKARTAM kutyát, mégis én vagyok folyton leb***va hogy nem gondoskodok róla. De miért is?
Lehet hogy egyeseknek ez most az fogja sugalni hogy milyen szemét önző alak vagyok aki így viselkedik, de nem baj!
Az a helyzet, hogy szeretem én az állatokat gondoskodni is gondoskodnék róluk, ha én akarnám, és nem kötelezve lennék rá, és lecseszve!
Szóval úgy szokott lenni, hogy apám kitalálja, hogy kell kutya a házhoz, se szó se megbeszélés haza hoz egyet, anyámnak megmondja, hogy "majd én vigyázok rá, ne aggódjatok, nem kell hisztizni, semmi dolgotok nem lesz vele!" akkor ugye pont hogy nem gondoskodik róla, és anyám össze vesz vele, hogy minek hoz ide kutyát, ha meg se beszéli velünk, és nem is gondoskodik róla...
Ekkor jövök be én a képbe: Apám rám fogja, hogy itt vagyok én, semmit nem csinálok, miért nem foglalkozom én vele...
Ja amikor nem voltak itthon én etettem meg szedtem a kutya sz*rt meg minden ilyen, és egy szimpla "köszi, ügyes voltál" se hallottam soha!
Csak a lecseszést, hogy én miért nem csinálom meg!
De nem én akartam a kutyát, miért én vagyok érte a felelős?
Szerintem az a felelős a kutyáért/macskáért/akváriumért aki megvette/hazahozta/befogadta!
Az élete végéig, és SENKI MÁS!
Már elegem van!
Mégis miért van ez?
Kíváncsi vagyok, ha lenne egy kistestvéred, akkor azzal se foglalkoznál, mert te nem akartad?
Az a szegény kutya ott van, valamelyikőtöknek (és mindegy melyikőtöknek) etetni kell és sétáltatni, futtatni, szóval gondoskodni róla!
"Kíváncsi vagyok, ha lenne egy kistestvéred, akkor azzal se foglalkoznál, mert te nem akartad? "
Igen!
Én is úgy gondolom, hogy az elég nagy pofátlanság, hogy valaki vesz/hoz egy állatot, majd másra nyomja a munkát vele...
És nem, nem kell megszeretnie, kedves Válaszoló! Pontosabban nyilván nincsen gondja vele, tehát nem a szeretettel van a baj, hanem azzal, hogy nem akarja magát elkötelezni. A Kérdező gondolom fiatal, és nem úgy képzeli az életét, hogy már egy moziba se mehessen el este, vagy ne aludhasson a barátjánál/barátnőjénél, mert otthon várja a kutya.
Van, aki ezt akarja, és azzal semmi baj sincsen, de aki nem akarja, azt ne kényszerítse senki erre! Ettől még lehet szeretni az állatokat, meg a konkrét állatot is, de nem feltétlenül kell alávetnie magát egy állat igényeinek, közel 20 évre.
És a Kérdező nem az a fajta, aki meggondolatlanságból vett egy kutyát, majd ki akarja dobni, azért ezt ne felejtsük el! Más hozta, foglalkozzon vele a gazda.
Én ezt meg tudom érteni. Én sem akarok kutyát, nem is veszek. Macskám van és teknőseim, azokról tudok is gondoskodni, de egy kutya nem férne bele. Szerencsére más sem hozott a nyakamra egyet.
Kérdező! Mondd meg otthon kategorikusan, hogy NEM! Mert, ha elkezded csinálni, akkor legközelebb úgyis az lesz, hogy "múltkor is megcsinálta, hagyjuk csak, nem fogja tudni elnézni úgysem, hogy nincs ellátva a kutya" Az egyetlen megoldás, ha tényleg elzárkózol a dologtól. Szegény állattal sem lehet megtenni, hogy egyszer foglalkozol vele, egyszer nem, mert ő meg nem fogja érteni a dolgot.
A kutyát is nagyon sajnálom ám ebben a történetben, talán tényleg új gazdát kellene neki keresni.
""Kíváncsi vagyok, ha lenne egy kistestvéred, akkor azzal se foglalkoznál, mert te nem akartad? "
Igen!"
Gratulálok....
Nem te kérted a kutyát, ez tény. De nem a kutya akart hozzátok költözni, ezt vedd figyelembe. Ha meg tényleg igaz az, hogy otthon semmit nem csinálsz, akkor erőltesd meg magad, és szedd össze a kutyaszart, vidd el sétálni és etesd. Nem az a szerencsétlen tehet erről, ne ő szívjon már azért, mert felelőtlen emberek a "gazdái".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!