Milyen fajta kutya?

Hajajaj, tudod hány különböző temperamentumú német juhász létezik? :D Nekem már volt eddig 3 németjuhászom, most egy van. Első kutyámat nem ismertem, mert még kicsi voltam, másodikat imádtam! Annyira de annyira gyerekszerető volt, sosem morgott, harapott, imádtam. Csak kan német juhászaim voltak, meg van is egy. Egyszer fedeztettük a kutyát, aztán született pár kölyökkutya, egyet kiválasztottunk, elhoztuk, de szinte az összes 3 éves korában születési rendellenességel meghalt. :'( Aztán rá egy évre vettünk még egy kutyát, aki most is itt van, de aztán szegény öregebb kutyusom rá egy évremeghalt, mert leállt a veséje. 9 éves volt. :| Most pedig itt van a 3 éves kutyusom, ő nagyon rosszcsont volt kiskorában, de még most is! Amikor elhoztuk, kerítettünk neki el egy kis részt, aminek a fala 1 m-es volt, és mint egy medve, átmászott! Kimentem mindig az bejárati ajtóhoz, és mindig ott ült! :D Most egyedül van, és eddig mindig 2 kutyánk volt egyszerre, és nagyon hiányzik még egy kutya! :/ Szóval tuti, hogy német juhászt válassz!! Őrző-védő, intelligens, játékos, nagyon sok foglalkozást igényel! Na meg én is hogyha szomorú vagyok, lehajtom a fejem, és mindig felkel, és odafekszik mellém, van , hogy megnyalja az arcomat. :D Amikor kiejtem a volt kutyánk nevét, vagy nézzük filmen, mindig odamegy a tévéhez, és leül és nézi.

Hát, ha tanítható kutyit szeretnél én vagy a labradort válsasztanám vagy a magyar vizslát. A labi meg nagyon szereti a gyerekeket , viszont eléggé hebrencs!!! :)

Tehát a német juhászt válaszd mindenféleképpen, mert őrző-védő, aranyos, gyönyörű, érzelmes, intelligens!

Közép schnauzereim és egy tacskóm van. Egy óriás vagy még egy közép schnauzert nem rugdosnék ki a kapun, de régi álmom egy afgán agár.

Ja és ha tanítani is szeretnéd, akkor mindenféleképpen német juhász! ;) Vagy labi, vagy golden, de inkább a német juhász, mert ő mindenből "tökéletes"!

Igazából nekem a német juhász, a goldi, és a labrador áll a szívemhez közelebb, de van most a kutyamenhelyen egy keverék fekete középméretű kutyus. Nagyon megszerettem! Őt viszem mindig sétálni. Azért imádom, mert nagyon játékos, szeretnivaló. Mindig amikor sétálni viszem, "leteper" a földre, és nyalogatja az arcom :) Szóval egy keverék kutyus is lehet aranyos, tanítható. :) ( én tanítottam meg pórázon sétálni, mert eddig senki sem vitte, az utcán élt. Amúgy 1-2 éves lehet. )