Az normális dolog, hogy ha el kell utaznom hosszabb időre a kutyámat nem akarom itthon hagyni és inkább nem utaznék el?

Lehet hülyén hangzik,de nem szívesen hagyom senkinél a kutyámat,most úgy nézz ki unokatesómékhoz utaznák le tesómmal egy hétre ,mivel nem itt laknak hanem 250 km-el távolabb tőlünk...

anyumék gondoskodnának róla ,de mivel a kutyámnak van egy viselkedési problémája (nem jön ki a többi ebbel,csak pár perc múlva enged fel és akkor szimatol meg érdeklődik utánuk) de minden séta nálam szigorúan be van tartva ,laza póráz lábam mellett és amikor jön kutya korrigálom,nem engedem a helytelen viselkedést!! de anyumat mindig húzza a kutya(amúgy kistestű kutya) sose engedelmeskedik neki,és így félek,hogy egy hét távolét ronthat a helyzeten,mert nálam egész jól elvan a kutyákkal mivel beszélek a gazdikkal és pár perc alatt a kutyám elfogadja a másikat,de így nehéz lesz :S

eddig max pár napra hagytam egyik ismimnél aki kertesbe lakik és ott elvolt a kertbe, nem találkozott kutyákkal és így nem volt probléma,de most ott is lett egy kutya,meg ha anyumék itthon vannak akkor nem vinném amúgy sem ismimékhez..

unokatesómékhoz nem akarom vinni,mert bár rohadt nagy kertjük van nekik is van kutyájuk, 3 pincsi,de nem foglalkoznék vele annyit ott ,mert egésznap nem is leszünk ott,hanem bemegyünk a városba stb..akkor inkább jobb hogy itthon marad..

10 éves a kutyám és 9 éve van nálam,előző helyen nem foglalkoztak vele így én teljesen antiszociálisan kaptam meg, kár hogy nagyon fiatal voltam akkor :S nah mind1 ez más téma..

ti is vagytok így vagy csak én vagyok ilyen???

tesómnak is van kutyája,ugye egyháztartásban lakunk,az ő kutyája normális,mert kölyök korától mi neveljük,de tesómat egyáltalán nem zavarja hogy itt kell hagynia a kutyáját,lehet azért mert vele nincs gond..nem tudom..