Hogy képes valaki ilyen videót szerkeszteni miután meghal a kutyusa? Hogy van lelkiereje?

Sírva, gondolom.

De valószínűleg félig mosolyogva is, mert közben felidézi a szép éveket, amiket együtt töltöttek. A gyász nem tart örökké, nem tarthat, nem egészséges. Van, aki eltemetteti a kutyáját állattemetőbe, van, aki a kertben helyezi végső nyugalomra és fát ültet rá, és van, aki egy videóban szedi össze a szép emlékeket róla. Nekem speciel ez sokkal szimpatikusabb módja az emlékezésnek, mint bármi más. Miközben az ember összeállít egy ilyet, végigélheti újra az együtt töltött időt, és észreveheti, hogy tulajdonképpen a kutyája egy teljes és boldog életet tudhatott a magáénak. Szerintem ez sokat segíthet, tudni, hogy egy jó helyről került egy még jobbra (persze kinek-kinek hite szerint, de én szeretem azt gondolni, hogy odaát valami sokkal jobb van).

Egy csomóan halott hozzátartozójukról készítenek. Sokan a kiskorában elvesztett gyerekükről. Van, aki így dolgozza fel a gyászt, mert ez olyan, mintha az elhunyt hagyott volna valami maradandót.

Ilyen formájában egyetértek vele, de azzal nem, hogy ezetet a videókat feltöltik a youtube-ra. Van, ami nem oda való.

Semmi furcsa nincs ebben.

Rengeteg ember szerkeszt videót a kutyájáról,miután elpusztult.Megemlékezés a kutyájuknak.