Akik kutyasuliba járnak: elégedettek vagytok az oktatótokkal?

Én teljesen megvagyok elégedve az oktatómmal. Labrador kutyám van heti kétszer járunk oktatásra. Elég okos kutyát sikerült faragnunk belőle, nagyon intelligens jó házőrző és nagyon okos állat lett belőle. Sokat játszunk együtt, foglalkozok vele vadászatban elsőosztályú de ennek egyesek nem nagyon örülnek meg néha én is fogom emiatt a fejem, de így lett nevelve. Nekem semmi panaszom nincs elég korrekt az oktatóm elég sok mindent tanított főleg nekem hogy hogyan legyek én a "vezér" és a kutyám is jobban hallgat rám. Amit még nagyon bírok az az hogy ha jön valaki és én mondom neki az ablakból hogy jöjjön be a kapun a kutyám ott helyben figyeli és ha én mondom neki hogy ül akkor leül és be engedi illetve a bejárati ajtóig elkíséri őt hozzám egészen addig áll mellette ameddig én oda nem megyek és meg nem dicsérem a kutyát. A másik még ami jó hogy ha sétálunk sosem húz engem, akárhányszor leállok beszélni valakivel leül mellém és figyel. Ha egy számára nem szimpatikus embert érzékel a környezetünkben akkor jó alaposan figyeli az illetőt. Megvolt hogy egyszer eljátszottuk azt hogy megtámadnak, hát a kutyám erre is jól reagált ugatott jelzett hogy gond van lármát csapott hogy mások is hallják főleg ha szemtanúra vagy emberi segítségre van szükség, aztán a kutya meg támadta a támadómat. Élesbe még nem volt erre példa.

Egyébként az én oktatóm rendőrkutya kiképző is egyben igazából egy ismerősöm ajánlotta nekem, ő nem nagyon szokott magán embereket tanítgatni. De van még bőven mit tanulni.

Én se nem hagyományos, se nem tükörmódszeres suliba járok, de nagyon meg vagyok elégedve az oktatóimmal. Ahol tudnak segítenek, és nagyon sokat tanultam általuk a kutyákról és az ő gondokodásukról. Egy nagyon jól összeverődött csapat, szeretek lejárni, semmi pénzért nem hagynám ott.

Mivel első kutyás vagyok, így elég sokat kellett tanulnom nekem is meg páromnak is, de úgy érzem sikerült.

Ma már nem járunk engedelmességire, csak edzeni (agility, frisbee).

Én egy tüköriskolába (GKSK) járok két kutyámmal. Az elsővel csodát tettek (10 éves befogadott kutyus), a másodikat már kiskorában hoztuk el, de rég elkanászodott volna, ha vele nem járjuk ki az iskolát.

Több oktatónál is voltam, mindegyikőjükkel elégedett voltam a szocializáció, óvoda és a tanfolyamok alatt egyaránt. :)

Én a (tükör) kutyaiskolát csak ajánlani tudom.

Cerberossal előzőleg mi is próbálkoztan az idős kutyával, de az alap helyzet sokkal rosszabb lett 2 hónap alatt, mint mikor odamentünk, borzalmas, ami ott folyik.. :(

a cerberos suli nagyon "furcsa", mind az oktatók, a módszer, és a rengeteg alulszocializált gazda aki oda jár... valszeg nincs szerencsés helyen.

na a tükőrsuli is 1 kalap kąki (a klikkerjükkel az élen) ha komoly dologról van szó, és nem az ül,fekszikről, de arra tökéletes, hogy rákapjon az ember arra, hogy hogyan tudjon elérni dolgokat a kutyájánál, és nem uccsó sorban nem bántják az ebet, szóval ezt első kutyás gazdiknak ajánlanám. megjegyzem ameddig Korom Gábor vette a fáradtságot és Ő tartotta a foglalkozásokat, addig bármivel mehettél a suliba, és jó %kal segítettek, de ez elmúlt.

a magán oktató mindig nagy veszélyforrás, aminek az oka, hogy nem egyformán kell nevelni 1 beaglet, vagy 1 pitbullt, és azok általában önjelölt mesterek, akik saját sikerélményükön felbuzdulva nekiesnek a szakmának, holott 3nál több fajtával nem dolgoztak.