Hogyan tegyem túl magam rajta?

Szia.

Az én kiskutyám is nemrég pusztult el sajnos :( Ő 2 éves volt, és mikor nem voltam itthon valahogy kijutott az utcára és elütötték :( napokig sírattam, nem ettem, hánytam.. és még a cigire is vissza szoktam :( Ástam neki egy kis sírt az udvaron, tettem rá neki virágot.. stb.

Elsem tudtam volna képzelni nélküle :( Nem akartam másik kutyát. 2 hónappal később már nagyon hiányzott egy kis kutya szeretete és vettem egy csivavát :) Nagyon megszerettem a kis dilit :) Persze a kiskutyám emléke még mindig itt él a szívemben és mikor meglátom a sírját még mindig hiányzik, de már elviselhető a hiánya igy, hogy van helyette egy másik kis dögöm :) Tudom, hogy ő már nem hozható vissza, és egy másik kis kutyának szerető otthont adhatok. Igy már nem vagyok szomorú. Szerezz egy másik kiskutyát, szerető otthont adhatsz egy gazdátlan boldogtalan kiskutyának :) Igy mindkettőtök boldog lesz :)

igen tudom hogy ezt mondod most,hogy neked nem kell másik kutya,mert ŐT soha nem pótolhatja senki! Én nem azt mondom hogy rögtön,hanem hagyj időt a gyászra! Legalább 1-2 hónapot,mikor már kicsit rendbejöttél lelkileg akkor fogadj örökbe egy kiskutyát! De azt is ajánlom hogy ne ugyanolyan fajtát! Mert akkor ugye könnyen jön az mint számos esetnél hogy : Ő nem így csinálta, jajmár ő okosabb volt,Ő gyorsabban tanult..

Tudom rettentő nehéz,részvétem is neked,de az idő mindent megold,és egy kiskutya el fogja vonni majd valamennyire a figyelmed! És a ház újra megtellik majd békével és szeretettel!

Én biztosan beszereznék egy másik kutyát, nem bírnám ki kutya nélkül, még akkor sem, ha borzalmasan fájna a másik hiánya.

De ezt a "folyamatot" nem lehet felgyorsítani, csak az idő enyhít majd rajta. Fogadd részvétemet, és ne szomorkodj! Nagyon szép kort élt meg, és biztos boldog élete volt.