Egy kutya, aki eddig 3 évig kinti kutyus volt télen garázsban alvással, megszokhatja a teljes benti létet? Szobatisztaság? Tisztaság?

Mi kétéves kutyust fogadtunk örökbe, akit előzőleg odakint tartottak, nálunk pedig kinti-benti kutya lett (ott van, ahol úri kedve tartja). Az első pár hétben volt néhány bepisilés, olyankor mindig határozottan rászóltunk, és kiküldtük, meg persze eleinte direkt gyakrabban vittük ki, és megdicsértük mindig, amikor odakint elvégezte a dolgát. Olyan két hónap telt el, mire saját magától is elkezdett kikéredzkedni.

Ha nem akarod, hogy séták után koszt vigyen be, tarts egy rongyot az előszobában, és hazaérkezéskor töröld le a lábát. Sáros időben meg sokszor muszáj lemosni a lábát. Magától nem fog lábat törölni, ezt felejtsd el!

Az uszkár szerintem vígan elvan szobakutyának. Nekünk foxink van, és főleg bent szeret lenni, csak akkor megy ki, ha mi is kint vagyunk. Ha nem vagyunk otthon, általában a kanapén heverészik, szunyókál.

A szobatisztaságot meg fogja tanulni gyorsan, elég okos kutya, rá fog jönni, hogy rendszeresen leviszed, a saját helyét pedig tisztán akarja tartani. A szoktatás maga ugyanúgy megy, mint a kölyköknél, fent takarítasz utána, ha esetleg baleset történik, ha pedig lent végzi a dolgát, jól megdicséred.

Normális esetben nem visz be több piszkot a kutya, mint amennyit te a lábadon behordasz.

Az egyedülléthez szoktatni kell, és a szeparációs stresszt megelőzendő a falkavezérségre is oda kell figyelni.

A szobakennel sokmindenhez segítség lehet, de önmagában nem megoldás.

Nem egy ördöngősség egyébként, megtiltod neki, amit nem akarod, hogy csináljon, megdicséred, ha jól viselkedik, odafigyelsz rá, hogy ki legyenek elégítve az igényei, és arany életetk lesz. Az uszkár eleve inkább lakáskutya, mint kerti, valószínűleg tetszeni fog neki a változás, hacsak te nem dramatizálod túl neki :)