Hogyan vegyem rá anyukámat a kutyára?

hát ha nem szereti az állatokat akkor hagyd inkább, és amikor már külön élsz vehetsz kutyát..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kereses.php?keres=hogy+vegyem+..

Nem tudod ravenni, töle függ a velemenye...

Ha pl. szeretetböl megis enged, akkor kesöbb sokszor feljön ez a kutyatema, megbanja...stb.

Esetleg ki lehetne deriteni (pl kineziologiai oldassal), h mi okozza nala ezt az undort - ami csak ugy megy, ha ö akarja.

Sztem a kompromisszu lenne jo megoldas, vagyis mind2 fel közeledik a masik allaspontjahoz. Pl. mi lenne, ha valami mas allatban egyeznetek meg?

Vannak nem szőrhullós kutyák, de aozknak sűrűn kell áplni a szőrüket. Az ény anyukám se szerette őket, de aztán lassan megkedvelte a kutyákat. Most van egy bichon frisé kutyusom, nem hullik, nagyon okos, most 15 hetes, és már rengeteg midnent tud, de először ismertesd emg anyukádat jólnevelt, ápolt kutyákkal, és megérti.

Ha tudsz angolul, ezt megnézegetheted, és a közepe-vége felé ott vannak a nem szőrhullós fajták: [link]

Nekem yorkim van, szerintem annál kevesebb szőrt semmilyen más fajta nem hullajt. Ettől függetlenül anyukámtól állandóan hallgatom, hogy mindenhol kutyaszőr van...

Aki nem viseli el az állatszőrt, azzal nem tudsz mit kezdeni. Persze anyukám szereti a kutyánkat, meg simogatja, meg hagyja, hogy az ölébe feküdjön, de ő inkább csak elviseli miattam.

Nekem is 22 éves koromig kellet várnom, hogy kutyám lehessen :S

Nézd meg a 101 nagykuty bichonos részét, abba mindent összefoglalnak, de azért pár tapasztalat az enyémtől, bár még csak másfél hónapja van meg.

1. Nagyon okos, könnyen tanítható, de kell hozzá a határozottság.

2. Könnyú elkényeztetni a nasikkal, ettől önző lehet, erre vigyázni kell.

3. Nem szereti a magányt, de sokat tud aludni, úgyhogy a délelőttöt kibírja. Nálunk most az van, hogy délben jönnek szüleim ebédet adni neki, de utána én csak 3-4 körül jutok haza.

4. Szerintem elég könnyű nevelni, nekem ő az első kutyusom, és szerintem egész jól haladok vele :)

Nézd, ha Anyukádban ilyen makacs az ellenállás, akkor a fejed tetejére is állhatsz, akkor sem fogod tudni meggyőzni. Esetleg felajánlhatod, hogy innentől kezdve ha kell minden nap kiporszívózol, hogy még véletlenül se találjon kutyaszőrt ott ahol nem kéne, de azt hiszem ez csak egy dolog az ezer problémából amivel találkozhattok.

A kutyával egy halom tennivaló akad, a porszívózáson kívül. Etetni kell, sétálni vele naponta többször, takarítani utána pisit-kakit amíg nem lesz szobatiszta, játszani vele, tanítani, nevelni, és nem utolsó sorban állatorvoshoz hordani szükség esetén.

Azt is vedd figyelembe, hogy egy kutya tartása nem kerül kevés pénzbe, kezdve a kölyök kötelező oltásaival, nyakörvet, pórázt, játékot, fekhelyet, kullancs ellenes cuccokat, jó minőségű kaját, kutya sampont + fésűt, kefét, meg még számtalan dolgot ki kell fizetni, és ha ráadásul fajtatiszta kölyköt akarsz, arról már ne is beszéljünk. Hajlandó lenne erre Anyukád költeni?

Vagy ha netán beteg lenne, kifizetné a sokszor több tízezer Forintos állatorvosi költséget, gyógyszereket?

Számolj azzal is, hogy kölyök korában egy csomó mindenben kárt tehet, szétrághat cipőt, bútort, lábtörlőt, bármit, ha nem vagy ott, hogy elvedd tőle. Félő, hogy az első ilyen helyzetben oltári nagy balhé törne ki otthon, és Anyukád talán joggal lenne dühös, hiszen ő nem akarta a kutyát.

Ezeken túl az sem mindegy, hogy hány éves vagy, lehet, hogy maholnap a tanulás kerül előtérbe mert mondjuk tovább akarsz tanulni, vagy lehet, hogy elkezdesz barátokkal/barátnőkkel szórakozni járni, netán szerelmes leszel és minden szabad percedet azzal a szerencséssel szeretnéd tölteni. Mi lenne ezek alatt a kutyussal? Nem várhatod Anyukádtól, hogy majd ő megeteti, leviszi sétálni, foglakozik vele, mert neked már nem annyira fontos. Tudod egy kutyus simán eléldegélhet 10-15 évig, nem csak egy-két napról van szó.

Szóval ne csak azt lásd, hogy "Jaj, de édi-bédi!" hanem ezeket mind tartsd szem előtt, mielőtt azt mondod, hogy kutyát szeretnél.

Szerintem légy türelmes, várj amíg önálló életet kezdesz saját keresettel, és akkor lehet kutyád.

Addig is elmehetsz hétvégenként, nyári szünetben egy menhelyre önkéntesként segíteni, ott aztán kutyázhatsz kedvedre, meg egy csomó hasznos dolgot is megtanulhatsz, amit hasznosíthatsz majd egyszer a saját kutyusodnál. :)