Megugatott a kutyánk!?

Fizikai fenyítést ilyen helyzetekre nem ajánlanám, főleg hogy még alig ismeritek a kutyát.

Én azt mondanám, hogy folytassátok a gyakorlatokat, legyetek következetesek, és hidd el, ez változni fog. A lényeg, hogy ne engedj neki, mindig tied legyen az utolsó szó, legyél határozott. És a legfontosabb, ne félj tőle, mert az látszik rajtad, bizonytalanná tesz.

Ezt találtam :

Az ilyen jellegű viselkedészavarok rendszerint visszavezethetők a csoportba illeszkedés kritikus periódusában a kutyát ért megrázó élményekre, illetve tulajdonosnak ebben az időben elkövetett oktatási-nevelési hibáira.(ebben az esetben előző tulaj)

Az ilyen állat általában "félelemből harapós" kutyává válik. Fordított esetben vagy az állat lesz domináns a gazdájával való kapcsolatában, vagy túlságosan védelmezőjévé válik tulajdonosának, s ilyenkor ugyancsak idegenekkel és más kutyákkal szemben. A hosszú ideig kennelben, emberektől elszigetelten tartott fiatal ebeken szintén kialakulhat egyfajta "öntudatlan agresszió" ismeretlen tárgyak, illetve emberek iránt.

A túlzott agresszivitás, többnyire a kutyát ért megrázó élményekre vezethető vissza

Az elhanyagolt kutya ugyancsak érdekes eset: érzelmileg hihetetlenül labilissá válik, idegenekkel szemben túlzottan félénk lesz. Az ilyen állatokat gyengéd bánásmóddal, illetve a beilleszkedés, szoktatás megújításával lehet kezelni. Ezekben a kutyákban ugyan általában kevés a harciasság, de elég gyakran haraphatnak félelemből, különösen ha menekülési lehetőségeik korlátozottak.

VÁRATLAN PSZICHÉS SÉRÜLÉSEK

A túl erős hirtelen ingerek, a váratlan sokkoló hatású változások a gyengédebb idegzetű kutyákban rendellenes viselkedést válthatnak ki, s ez állandósulhat is. Hangos zajoktól való abnormális félelem, irtózás az autóktól, v, szokatlan tárgyaktól, ismeretlen élőlényektől - "bizarr viselkedést" (tömegiszonyt, abnormális agresszivitás stb.) fejleszthet ki az állatban, ami általában hiányos alkalmazkodó képességre utal. Amennyiben ezek a torz reakciók valamilyen konkrét tárgyra vagy személyre irányulnak, megfelelő figyelmes és hozzáértő kezeléssel fokozatosan újranevelhetjük az ebet, és megszüntethetjük benne a rendellenes reakciókat. Ennek egyetlen módja van csupán: meg kell tanulnia, hogy a számára félelmetes tárgyak vagy élőlények - ártalmatlanok!

Natesséklétezik válaszához nem sok hozzáfűzni való marad, szeretem az írásait, jó tanácsokat ad. :)

Csak annyi jutott még eszembe, hogy 5 nap alatt azért ne várjatok csodát, ki tudja, hogy eddigi élete folyamán min ment keresztül, szóval csak türelem! Sose legyél bizonytalan, maradj nyugodt, és ne félj tőle, főleg ha úgy tervezitek, hogy élethosszra megtartjátok ezt a kutyust. A fizikai fenyítés egy kicsit sem vinne előre, ha várandós vagy, ha nem.

Sok boldogságot a családnak, kisbabástul, kutyástul! :)

A bizalmat ki kell érdemelni. Mivel mentett kutya így lehet nehezebben viseli a változásokat. Fel kell oldódnia veletek szemben.

Én azt csinálnám, hogy labdázásnál jutifalat. Ha odaviszi neked a labdát, megmutatod neki a falatot, erre ő kiköpi a labdát, és odaadod neki a kaját. Egy idő után, ha már meg lesz a bizalom, akkor oda fogja adni enélkül is. Csak legyetek türelmesek, idő kell neki.

Előző vagyok (2)

Ezeket , mind külömböző oldalakról másoltam át neked, csak a lényeget , remélem találsz benne hasznos dolgokat

Az olyan agresszív kedélyállapotban, amikor is a félelem tiltó hatása érvényesül, sok kutya harapási szándékkal csattogtatja fogait (kapkod) -

A kutya különböző hangadásai viszonylag könnyen felismerhetők. A hangok használata egyrészt egyedileg is jelentősen változik, másrészt olykor "helyettesítő tevékenység"-ként jelentkezik.

Az ugatás a legközönségesebb hangadás. A kutya elsősorban olyan helyzetekben ugat, amelyekben kedélyállapotát az éberség-félelem-agresszivitás kombinációja uralja.

A különböző veszélyhelyzetekben való ugatásnak nyilvánvaló figyelmeztető funkciója van, amelyet az ember is hasznosíthat. A kutya persze nem azért ugat, hogy egy bizonyos élőlényt figyelmeztessen.

Gyakran ugat a kutya örömében, vagy várakozásában. Az ilyen fajta ugatás olykor helyettesítő tevékenységként, sőt néha kihívásként is felfogható.

A riasztásos helyzetekben történő hangadás tanítással fejleszthető. Érdekes, hogy egyes fajtáknál - amelyeknél pedig az ugatás kiváltása általában igen könnyű - riasztásos helyzetekben az ugatási kényszer rendellenesen csekély. Az ilyen kutyák gyakran agresszívabbak, félelemmentesebbek, mint ugyanazon fajta más példányai. Következésképpen kevesebbet is ugatnak. A félelem tudniillik az ugatás egyik legfontosabb mozgatóeleme. Az a hiedelem, hogy "amelyik kutya ugat - az nem harap", etológiailag teljesen téves. Az ugatás ugyanis olyan tevékenység, amelyet a kutya parancsra könnyen végez (ha erre szoktatták), éspedig függetlenül bármilyen veleszületett kiváltó ingertől.( mivel a tiéd, pont "harci kutya" keverék,

Gondolom az előéletét nem ismeritek !?

Csaholás

Ez a gyakran rövid és éles hang igen jellegzetes reakció a sokkot okozó fájdalomra, vagy egyéb kellemetlen eseményekre. Sok kutya olyankor csahol, ha a valamilyen hirtelen zajtól, hangtól megriad, vagy esetleg valami váratlanul felbukkan a közvetlen közelében. A kevésbé kiegyensúlyozott kutyák azonban csaholás helyett inkább valamiféle hirtelen menekülési mozgással reagálhatnak, miközben egyidejűleg a támadás jeleit mutatják. A szagérzetek a kutyákból rendszerint nem csaholást, hanem például agresszív magatartást váltanak ki. A szagérzetek ugyanis szinte sohasem jelentkeznek hirtelen, tehát nem okoznak olyan sokkos hatást, mint a váratlan robajok, vagy szokatlan zajok.

A kutyák olyankor vakkantanak, ha például rálépnek a farkukra, s ilyenkor még az igen jámbor ebek is agresszív állapotba kerülnek, amelyet rendszerint a hátszőrzet felborzolódása, vagy fogcsattogtatás kísér. A kutya hajlamossága arra, hogy meglepő helyzetekben megriadjon, egyedileg erősen változó. A vadabb kutyák nem ijednek meg, hanem inkább agresszívekké válnak; a különösen félénk természetűek viszont könnyen megriadnak, és csak nehezen csillapodnak le.

A fizikai fenyítést is említetted .....csak óvatosan :-)

Büntetés és dicséret

A kiskutyával egyébként a legegyszerűbben úgy alakíthatunk ki szoros és jó kapcsolatot, ha tudomásul vesszük, hogy a kutyák viselkedése számos tekintetben nagyon hasonlít a vadon élő farkasokéra. A csapat domináns kutyája (illetőleg farkasa) szükség esetén megbünteti az alárendelteket, hogy ezzel is fenntartsa, illetve megerősítse pozícióját a csoporton belül, valamint hogy összetartsa a falkát. Amennyiben a kutya gazdája nem érvényesíti dominanciáját az ember-kutya kapcsolatban, úgy ezt az állat próbálja megtenni. Kitartó nevelés kérdése annak biztosítása, hogy az állat véglegesnek tekintse helyét a "szociális rangsorban". A tiszteletlenkedést még kölyökkutyától sem szabad eltűrni, hiszen a kutyatársai nem tűrnék el! (Kéz után kapás, felugrálás stb.)

A fizikai büntetés - sajnos - többnyire elkerülhetetlen a vezető pozíció fenntartásához, legalábbis addig, amíg a kölyök meg nem tanulja a "nem szabad" parancsszó jelentését. Ahhoz, hogy megtanulja, kemény, határozott hangsúllyal mondjuk neki, valahányszor nemkívánatos dolgot művel. A büntetés állhat abból, hogy felkapjuk a kölyköt a nyakbőrénél fogva, és kicsit megrázzuk. Ez a módszer néhány vadon élő kutyafélénél a dominancia érvényesítését jelenti. Vigyázzunk azonban arra, hogy ezt az eljárást ne használjuk lépten-nyomon, csak igen ritkán, fölöttébb indokolt esetben, mert ha nem bánunk csínján vele, akkor esetleg egész életére "megtörhetjük", félénkké tehetjük a kutyát.

A dicséretnek ugyancsak rendkívül fontos szerepe van a helyes nevelésben, azt is mondhatnánk: a siker kulcsa! A büntetést minden esetben kövesse dicséret, amint a kutya abbahagyta a korrekcióra szoruló viselkedést, vagyis azonnal tudatosítsuk vele, hogy helyesen cselekszik és milyen okos. A dicsérettel soha ne fukarkodjunk, valahányszor az eb úgy viselkedik, ahogyan elvárjuk tőle. Ha kedvencünknek sikerélményt szerzünk, akkor arra ösztönözzük: úgy viselkedjen, hogy a gazdának tessék, ami egyben neki is jóleső következménnyel jár.