A spániel fajták között mi a különbség? Egy pár kérdés!

Nagymamámnak arany cocker spancija van, is nagyon nyugodt, aranyos kutyus, bár ugatós. Egyébként a színétől nem függ a kutya jelleme :) Lakásban nem tartanám, mert nagyon hullik a szőre, de ha minőségi táppal eteted, akkor ez a gond is megoldódik. A fülével van gond, havonta-kéthavonta kozmetikushoz kell vinni, hogy szépen levágja a szőrt és kipucolja neki, mert nagyon gyorsan begyullad.

Azt nem tudom, hogy mi a különbség az angol és az amerikai között, csak egy példával szolgálhatok: a labradoroknál az angol és az amerikai típus között hatalmas különbség van mind megjelenés, mind viselkedés szempontjából. Az angol labrador fajták súlyosabbak, zömökebbek és köpcösebb. Az amerikai Labrador fajta amerikai tenyészetből származik, magas és karcsú. Az angol vadabb, nehezen nevelhető, az amerikai pedig jámbor és tanulékony. Valami ilyesmi lehet a spánieleknél is :)

Nem lehet általánosítani a színeket, de a divat színek mindig közbeszólnak.

Például: Magyarországon nagyon népszerű szín mosta csoki és a csoki ten, aminek végeredménye, hogy a tenyésztők vég nélkül ezt a színt próbálják kiprodukálni, nagy beltenyészeti rátával, mert nincs megfelelő génkészlet... Eredménye, hogy születhetnek szép egyedek, de ezzel szemben idegroncs, agresszív kutyák is (ismerősöm kutyája elég ismert kennelből származik, csokiten fiatal kan, kb harmadjára harapta meg őket, nem tudom, meddig bírják még...).

Régen, amikor az arany volt a divat, akkor ugyan ez volt az arany kutyákkal. Állítólag egy kutatás is bebizonyította akkoriban, hogy az arany kutyákban az agresszivitást befolyásoló gént többször van jelen... De pontosat erről nem tudok.

A feketével csupán annyi a "gond", hogy nem kell senkinek ilyen kutya manapság, mert mindenki a divatszínekre hajt - ha jól meg nézed a tenyésztők honlapjait, meg tudod különböztetni azt, aki pénzért divatszínt produkál, és aki tényleg tenyészt - ezekben a kennelekben általában csak fekete és arany kutyák fordulnak elő, mert kiállításokon csak ezt a két színt (és főleg a feketét) preferálják. Ha komolyan gondolkozol kiállításban / tenyésztésben / fajta nemesítésében, akkor egy elegáns feketénél szebb nincs!

Szerintem az amerikai és az angol között jellemre nincs különbség. Személy szerint az amerikait küllemre nem igazán szeretem, nekem "túl sok a szőre", az angol ilyen szempontból sokkal kényelmesebb.

Lakásban teljesen jól elvannak megfelelő sétával (de a tenyésztő tud úgy neked választani, hogyha megkéred, milyen temperamentumú kutyát szeretnél).

Csak az a kutya lehet beteges, amelyik nem szűrt a fajtára jellemző örökletes betegségekre: PRA (vakságot okoz), FN (veseleállást és halált okoz), HD (csípőízületi diszplázia).

Ezen kívül hajlamosak lehetnek fülproblémákra, de ha megfelelően karban tartod a füleit (havonta kivágni a kagylóból a szőrt, és fertőtlenítős zsíroldó oldattal kiszedni a fülzsírt), nem lehet gond.

szia!

Nekem fekete angol cocker volt. Először az egészségről: kb 9 éves koráig az epilepszián kívül semmi baja nem volt (a fülének sem!), de utána jött a cukorbetegség, szívbetegség, szürke hályog miatti vakság, és a süketség.

Jelleme: a gazdája a mindene, nagyon szófogadó, okos, tanulékony kutya. Viszont séta alatt az idegen embereket nem szerette, nem simogathatta meg senki. De póráz nélkül jött mellettem a járdán.

Idegenekkel sem volt agresszív, csak odamorgott, ha valaki felé nyúlt. Kerítésen belül pedig védett, ha nem volt otthon senki.

Szerintem nagyon jó kutya, mert nem pacsizik le mindenkivel (ahogy a beagle-m), és imádja a gazdáját.

15 évig élt, nagyon szerettem azt a kutyát.

Szerintem jó első kutyának a spániel, nekem is első volt, és nagyon nagy kedvet csinált a további kutyázáshoz :)):

Szia!

Először is a szín: nem a szín határozza meg azt, hogy a kutya milyen vérmérsékletű, mennyire agresszív, mennyire nyugodt, stb.

A lakás: a spániel - mint ahogy a legtöbb kutya - az ember barátja, társa. Tehát ott érzi jól magát, ahol a Gazdája tartózkodik. Lehet kertben tartott kutya, ha a gazdi is ott van. De ha nem, akkor csakis lakásban, a GAZDÁJA MELLETT!!!

Betegesség: ha szűrt szülőktől vásárolsz kölyköt, biztonságos helyről, ahol garanciát is vállalnak, akkor nem kell aggódni. Minden kutya lehet beteges! De ezt ki lehet küszöbölni a helyes választással, és alapos utánajárással. Az, hogy egy kutyus epilepsziás, vesebeteg, stb. az sajnos nagymértékben van attól, hogy ún. szaporítótól lett vásárolva, és nem normál tenyésztőtől. Egy jó választás évekig garancia marad. De csak a megfelelő utánajárás, és a szűrések adják meg az igazi biztonságot!!! 100.000 Ft környékén már lehet sztem jó vérvonalat kapni!