Fél a kutyám a póráztól. Ha ráteszem meg sem mozdul. Hogyan lehet ezen változtatni?
Szántó menti úton találtuk 2 évvel ezelőtt lefogyva, csimbókos szőrrel, tele kullancsokkal, bolhásan. Eredeti gazdáját nem találtuk meg, így nálunk maradt. Rendbe hoztuk, orvoshoz vittük és törpe schnauzernek gondoljuk(törzskönyv nélkül találgatás, maximum a jelleme miatt lehet lényeges). Nagyon kedves, ragaszkodó, játékos kutya, aki rettentően fél a póráztól, tart a labdától, játékokkal nem foglalkozik. Előéletét nem ismerjük, így nem tudjuk milyen negatív hatások érhették, hogy így reagál a pórázra. Emiatt a játék, mozgás az udvarra korlátozódik. Szeretnék vele sétálni menni, család is szívesen látná a látogatásokkor. A póráz látványától is megdermed(próbáltam fokozatosan hozzászoktatni, amikor etettem a pórázt egyre közelebb tettem a tálhoz, úgy játszottam vele hogy a kezemben volt a póráz, először csak a nyakörvet raktam rá . . .hogy pozitív élményt tudjon csatolni hozzá) Ha rajta van az udvaron lépdel néhányat ha folyamatosan dicsérem, jutalmazom falatokkal, de az utcára kilépve nem mozdul, kivétel ha a 10 éves unokahúgom fogja a pórázt és én előtte megyek. Mi lehet ennek az oka? Hogyan tudnék ezen változtatni? (Fizikai "ráhatás" kizárva.) Nyáron lesz lehetőségem kutyasuliba menni.
Köszönöm ha elolvastad és megpróbálsz segíteni!
tanulj az unokahugodtól kutyát sétáltatni, a gyerekek ösztönösen jobban csinálják sokszor mint a felnőttek:)
egyébként meg érdemes lenne felvenni a kapcsolatot egy szakemberrel aki látott már igazán problémás kutyákat...a kutyasuli ebben nem fog segíteni!
Valószínűleg valóban rossz élménye lehet ezzel.
Azt ne felejtsd el, hogy mi itt nem tudunk igazán hatékonyan segíteni sajnos neked, mert nem látjuk pontosan a kutya reakcióit, egyes próbálkozások alkalmával a jeleit, ennél fogva meglehet, nem lesznek hatásosak az ötletek, de ártani talán nem fognak.
Ha mozog a kutya, az oldja a stresszt benne. Én azt tanácsolom, hogy a nyakörvet rakd rá és a kertben futkoss vele addig, míg nem látod, hogy kezd kiengedni. Próbáld motiválni kajával, magaddal, próbálj játszani vele minden segédeszköz nélkül. Ha javulást érzel, akkor abbahagyhatod a rohangálást, de még ne vedd le róla a nyakörvet. A lényeg, hogy viselkedj közömbösen, ne erősítsd benne az idegességet. Ez egy amolyan sokk-terápia, de általában igen hatásos szokott lenni. Én biztos, hogy egy pár napig nem venném le a nyakörvet róla, hamar megszokná talán, hogy rajta van. Ha sikerül, ugyan így a pórázzal is meg lehetne ezt tenni, persze az már jóval egyszerűbb lenne. Ehhez a módszerhez óriási segítség lenne, ha más kutyákkal is tudna találkozni, velük kommunikálni, játszani, persze csak ha jól szocializált eb. Leginkább a fajtárs tud egy-egy stresszhelyzetből kioldani egy kutyát.
Másik jó megoldás, ha klikkeres vagy, hogy a kutyát ráformálod a nyakörvre és pórázra, arra, hogy érdeklődjön irántuk, később arra, hogy hagyja, amíg te becsatolod a nyakörvet és rárakod a pórázt. Ez egy biztos technika, persze az alap szabályokat ismerni kell a tanításban és nem árt némi tapasztalat sem. De így nem csak azt tudod elérni, hogy pozitív élményekkel közömbösíted ezeket a tárgyakat a kutyával, hanem azt is, hogy feldobódik majd csak a nyakörv látványától is.
Egy jó példát mondok ennek a módszernek a hatékonyságára. Egyszer egy keményebb ÖV kutyát klikkerrel ráformált a gazda arra, hogy tűrje, amíg injekciót kap. A kutya rettegett a tűktől, nem is lehetett vele bírni előtte.
Így nem tudtok sétálni addig nyugodtabb helyeken? Elmenne tőled?
Kértem (igaz emailben) segítséget szakértőtől, de nem értettem egyet a módszerével(húzzam, rángassam a kutyát, rázzam meg ha kell. . ., majd feladja ).
A nyakörvvel már "nincs gond". Az első fél órában néz boci szemekkel, nem mozdul, de utána feloldódik. Próbálom azt is, hogy az udvaron amikor kint vagyok vele rárakom a pórázt, de nem fogom meg. Egy idő után így el kezd mászkálni, de mihint megfogom már le is ül és nem mozdul. Ezután újabb fél óra-óra és megmoccan.
Nem tudom mit csinál a kölök jobban mint én :) Ha nem vagyok ott, neki sem mozdul meg a kutya, csak ha előtte megyek.
Ha hívom mindig odajön hozzám, már ismeri a marad, ül, fekszik vezényszavakat és ad pacsit is.
Úgy érzem türelemben nincs hiány. Sosem bántottam és nem is fogom. Ha bármi baja van(pl fenyőtüske van a tappancsában) egyből hozzám rohan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!