Már most elkezdhetem a tanítást?

Szia!

Ezt nagyon ajánlom nektek, az alapokat szerintem gyakorolhatjátok nyugodtan :)

Nagyon sok trükk benne van ebben a könyvben :)

*****

Tökéletes, már bőven lehet tanítani ennyi idősen, persze játékosan és csak apránként.

Az ültetés után azonnal következhet a fekvés, meg természetesen a legeslegfontosabb, a behívás. Ezt nagyon sokat kell gyakorolni, hogy tökéletesen és feltétel nélkül menjen, és kb. 5-6 hónapos koráig MINDEN behívás után úgy megdicsérni, mintha minimum Nobel-díjat nyert volna. Kölyökkutyától még nem lehet készségszinten elvárni valamit, ezért kell a folyamatos megerősítés.

A szabadon követést is lehet már gyakorolni vele, meg a helyben maradást, a "helyedre" parancsot, az apportírozást, meg bármit, ami még eszedbe jut.

A pacsit én úgy tanítottam, hogy a markomba fogtam egy jutalomfalatot, elé tartottam, és ahogy próbálta megszerezni, előbb-utóbb a mancsával is hozzányúlt a kezemhez. Ekkor mondtam a vezényszót és azonnal megkapta a jutalmat. Percek alatt megtanulják.

Esetleg ha kedved van, megpróbálkozhatnál a klikker használatával, egészen új távlatokat nyit meg a kutyák tanításában, pláne ha olyan intelligens fajtáról van szó, mint a német juhász. [link]

Lehet már tanítani, de ne szomorodj el, ha valamit nem tudsz neki megmagyarázni, vagy nehéz lekötni a figyelmét. Még nagyon kölyök. Ahogy növekszik, úgy válik majd egyre komolyabbá, érettebbé, egyre jobban tud majd figyelni rád, több türelemmel fog hozzáállni a tanuláshoz, könnyebben leesik neki majd a tantusz.

De nyugodtan játszhattok, próbálhattok tanulni, csak az a fontos, hogy tud: egy pici kölyökkutya nem képes hosszú ideig koncentrálni, figyelni! Szóval ne is erőltesd!

Az a lényeg, hogy 5-10 percnél tovább ne nyúzd egyhuzamban, és nagyon játékosan tanítsd, különben felnőtt korára kiég. Szó szerint. Nem örömmel fogja csinálni a feladatokat.

Az elsődleges feladatod ebben a korban, hogy a világ közepe, a pótmama, a biztonság te legyél.

10 hetes az még bébi...

Amit viszont tehetsz: Minden pozitív élménynél (etetés, jutalomfalat) nyomj egy klikket a klikkereddel.

Ennyi. egyelőre semmi más dolgod nincs a klikkerrel.

Így később sokkal jobban motivált lesz a kutya a klikker hangjára.

Ennyi idősen talán még az 5-10 perc is sok. Megmutatod neki a játékát, egyszer leülteted érte, aztán 2-3 percig viháncolva, felszabadultan játszotok. Utána megint egy utasítás, megint egy csomó játék.

Naponta 10-15x ha kiadsz egy parancsot, egyelőre bőven elég. Rövid az eszük. Egy ötéves gyereket is megtaníthatsz elszámolni húszig, még örülni is fog, ha előadhatja a tudományát, de ha fél óráig megállás nélkül számoltatod, csömört kap, hiába dicsérgeted közben.

Szivacs az agyuk ilyenkor, bármit, BÁRMIT meg tudnak tanulni!

A lényeget már leírták, max 5-10 perc legyen egy tanítás blokk, utána mindig következzen egy nagy játék, vagy mondjuk a három étkezéséből az egyik, a lényeg, hogy gyakorlás után mindig valami hatalmas jóság történjen.

Egyelőre (még néhány hónapig) semmilyen elvárást ne támassz, ne pressziónálj, ne legyen "mitmondtamleülni", csak a happy, játékos világlegjobbbulija gyakorlás. Készülj fel arra, hogy ami egy szituban megy (otthon a konyhában ül) azt különböző szitukban újra meg kell tanítani a nulláról. Más ingerkörnyezetben lövése nem lesz, hogy mit akarsz tőle. Ha valamit nem csinál meg, és te úgy érzed, hogy "dehát ezt már tudja" akkor gondold végig mi más, mint amikor legutóbb tudta, mert valami biztosan más. Más a helyszín, más az időjárás, más is ott van, többen vagytok, stb. Ahhoz, hogy ügyesen beáltalnosítsa a feladatokat, minél több helyen kell türelemmel újra megtanítani mindenhol, és akkor stabil, jókedvű feladatok lesznek ezek a kutyának :)

Sok sikert hozzá!

Jól teszed, én is ilyen idősen kezdtem tanítani.

Behíváshoz még van egy ötletem (én is így tanítottam, és az edzőm is ezt mondta)

Én akkor alkalmaztam mikor ugye elengedtem a kutyám, de a nevére már biztonsággal figyelt. Szóval ha kiejtettem, mindig egy pillanatra odafordította a fejét, de persze nem jött oda, "fontosabb" dolgai akadtak. :)

Mikor odafordította a fejét én elkezdtem hátrafelé futni, hogy végig nézem őt. Ilyenkor ugye egy pici kiskutyában az jön elő, hogy "úristen hova fut a gazdi csak itt ne hagyjon, utol kell érnem!!" Erre sprintel utánad, és akkor hirtelen megállsz, elkapod ha visszafordulna megdicséred é megjutalmazod. :D

Nálunk ezzel a módszerrel a kutyám pár hónap alatt tökéletesen tudta :P

A klikker nem behívásra való, bár a legtöbb kutya hanyatt-homlok rohan, ha meghallja a hangját, de a kattintás nem egy parancs, hanem egy jelzés, ami annyit jelent, hogy "AMIT MOST CSINÁLSZ, AZ JÓ".

A behíváshoz inkább sípot ajánlanék, vagy füttyöt, ha tudsz fütyülni. Jó messzire hangzik, éles, semmivel össze nem téveszthető hang. Persze erre is meg kell tanítani ugyanúgy, mint a kézjelekre és vezényszavakra.

Egyébként szerintem amit csinálsz, az jó. A "lábhoz" parancs tökéletes, a kutyának édesmindegy, arra is taníthatnád, hogy "fülesbagoly", csak a hangsúlyt és a hangsort érti, a jelentést nem.

Az a fontos, hogy ha ne adj' isten nem jön oda azonnal a kutyád, akkor ne kezdj kiabálni neki, hogy "Ziggy, gyere, gyere, gyere, Ziggy, gyere!" mert úgyis elereszti a füle mellett és még az eddigi munkádat is tönkreteheted.

Én pl. a kölyökkutyát, akivel mostanában foglalkozom, a legnagyobb játszásból úgy szoktam behívni, hogy a nevén szólítom, és mikor odanéz, leguggolok, ami az összes kutya nyelvén hívást fejez ki, és amint elindul, akkor mondom, hogy "gyere". Később már a vezényszóra is elindul, de a kezdeti stádiumban ez is elég. Ha a guggolás nem működik, hátrafelé kezdek futni, erre általában utánam ered.

Egy vezényszót mindig csak egyszer adj ki. Ha azt akarod, hogy lefeküdjön, ne mondogasd neki fél percig, hogy fekszik, míg méltóztatik lehasalni, mert dunsztja nincs, mit jelent. Csak abban a pillanatban mondd ki a parancsot tisztán, érthetően, amikor épp lehasal. Aztán persze nagy dicséret. Ez lehet simogatás, ölelés, vakargatás, paskolás, játék, jutalomfalat, amit a kutya legjobban szeret, ez egyénfüggő. A lényeg, hogy érezze a hangodon, hogy valami nagyszerű dolgot vitt véghez.

Az "ereszd" parancs is nagyon fontos. Hány kutyát ismerek, akinek úgy kell az ellopott tárgyat kibaltázni az állkapcsai közül, úristen! Egyszer egy barátom labradorja felszedett az utcán egy törött üvegcserepet és boldogan vitte a gazdájához. Elég volt rászólni, hogy "ereszd" és már le is tette, szépen, puhán, meg sem karcolta a száját, míg ha hadakozni kellett volna vele, tuti véresre metéli a saját száját meg a gazda kezét.

Ezt játékkal is, jutalomfalattal is lehet tanítani. Eldobsz neki egy labdát, és mikor visszahozza, az orra elé tartasz egy jutifalatot. Amint kiköpi a játékot, rávágod, hogy "ereszd" vagy "kérem" vagy akármi. Elég hamar megtanulják. Ha az istennek se akarja odaadni a kincsét, ha kétoldalt kicsit megnyomod a pofáját, ki tudod nyitni a száját és elvenni tőle, szintén a paranccsal párhuzamosan.

A póráz is nagyon-nagyon fontos. Meg hogy megtanulja, hogy a kerítésen túl üvöltő kutyákat levegőnek nézze. Egy német juhász jó nagy testű lesz, akár el is ránthat majd felnőttkorában, ha egyszer csak nekiindul leszámolni valami ellenséggel. Általánosságban igaz, hogy minél több mindennel találkozik kölyökkorában, annál kevesebb dologtól fog félni, ebbe beleértve a tűzijátékot, vonatot, más kutyákat és embereket is.

Ajánlom figyelmedbe az "Egyik kutya, másik nem!" c. sorozatot, szombatonként szokott menni a TV2-n, de a neten is fenn vannak a részek. [link] Meglepően igényes műsor, sok információt tartalmaz a tanítással-neveléssel kapcsolatban is.

Csak ügyesen! :)

persze, hogy lehet, sőt...de én inkább a nevelésére, a magatartása formálására, az ösztöneire koncentrálnék elsősorban...nem attól lesz jó a kapcsolatotok, hogy különböző feladatokat kondícionálsz a kutyának, hanem, hogy hogyan integrálod az emberi családba

persze egy alapvető engedelmesség nagyon hasznos...de láttam már kutyát amelyik vagy 40 parancsot, ilyen-olyan trükköt teljesített tökéletesen mégis agresszív volt emberrel és más kutyával szemben is