Mi a helyes ilyenkor? Van esetleg hasonló történetetek?

Először is ne tápot rakj elé, hanem főtt húst, májat. Ilyen öregkorban már az ízérzékelésük sem a régi a kutyáknak, jobban megeszik az intenzívebb szagú és ízű finomságokat.

Másodszor, az ég szerelmére, vidd el állatorvoshoz, hátha valami olyan baja van, amin tud segíeni! Nem minden betegség jár azzal, hogy sír a kutya. 13-14 évesen még nem annyira öreg, hogy mindenképpen végelgyengülésben ki kelljen múlnia. Egy próbát megér.

Mindenképpen kellene állatorvos, mert attól, hogy nem sír, még lehetnek neki fájdalmai. Persze ebben a korba sokat már nem lehet tenni, de ha némi fájdalomcsillapítással megkönnyíthetitek az utolsó heteit, akkor tegyétek meg.

Egyébként pedig azt gondolom, hogy bármennyire fáj is, amelyik kutya menni akar, azt el kell engedni. Ezt pedig csak te, a gazdi tudod megállapítani. Ha még csóvál neked mikor odaér, vannak szép percei, akkor hadd éljen. De ha úgy látod, hogy már nincs benne élni akarás, akkor inkább kísérjétek át a szivárvány hídon. Tudom, az élet egyik legnehezebb döntése ez, de szerintem nem mindegy, hogy majd valamelyik éjjel a sötétben és hidegben egyedül fogja befejezni a földi életét, vagy a gazdája szerető ölelésében.

Fel a fejjel, sajnos aki a kutyákat szereti és társának tartja, annak előbb-utóbb szembesülnie kell azzal, hogy a kutya nem élhet annyit amennyit egy ember, így aztán bármilyen szép éveket töltesz együtt a kedvenceddel, a vége mindenképpen szomorú lesz :(

Állatorvos.Ha az azt mondja hogy nem lehet megmenteni és nagyon szenved akkor altatóinjekció :S

Én 3éves koromban kaptam egy golden retrievert.Mindig vele voltam mindig.Aztán amikor öreg volt elvittük dokihoz,és mondta hogy vége...

Megértem mit érzel.De ha még menthető akkor ne altasd el.

A kutyák nem sírnak fájdalmukban. Elmondani sem tudják. Nekünk kell látni. Vidd el a orvoshoz és ő meg fogja mondani mi a legjobb neki.

Sehogy nem könnyű elengedni, de a legrosszabb szenvedni látni őket.