Segítség! Hogyan kérjem meg anyát, hogy vegyen nekem egy kutyát?

- Anyuuuuuuuu! Szeretnék egy kutyát!

- Nem lehet lányom!

- De méééééééér?

- Mert az emeleten nem tűröm meg.

- Hát, jó. Akkor majd lesz kutyám, ha saját lakásom lesz.

Sehogy.

Ha nem akar kutyát, akkor nem lesz kutyátok.

Kezdem azzal, hogy kistestű se való tömblakásba, ugyanúgy vinni kell pisilni esőben-hóban-fagyban, nem lehet menni tőle nyaralni, vagy addig valakihez el kell passzolni. Egy vagyon, ha beteg lesz, de rendszeresen kell oltani, féregteleníteni. Nem elég etetni!

A zsebpénzed is anyád adja, tehát akárhogy csavarod, akkor is ő(k) eteti(k) a kutyát, ami általában 15 évig él. Ki ne találd, hogy a következő 15 évre elegendő zsebpénzt gyűjtöttél össze!

Annak utánajártál már, hogy a társasház házirendjében engedélyezik-e egyáltalán a kutyatartást?! Ha nem, akkor éppen csak költöznötök kéne olyan tömbbe, ahol ez lehetséges.

Ismerősöm nagy kutyabolond, és költözéskor bajban is volt, mire talált olyan tömböt, ahová a kutyát is vihette.

Ettől függetlenül naponta lehet belőle konfliktus a szomszédokkal, akiket zavar, ha ugat, vonyít, éjjel rohangál felettük, vagy randalírozik, amíg nem vagytok otthon.

Ki figyel majd a kiskutyára, amíg senki sincs otthon? Mi lesz, ha addig vezetéket rág, bekakil, vagy lebontja az ágyneműt? Hamar odalesz a kiskutya varázsa, amikor naponta háromszor kell zacskóval a kutyaxarban kotorászni, porszívózni a szőrt, eltakarítani a károkat.

Sok dolog csak utólag derül ki a kutyáról, amikor már a te felelősséged, pl. hogy imád az ablakban állva vonyítani a madarakra, vagy az utcán sétáltatva megtámadja a bicikliseket, netán éjjelente vonyít a ház előtti közvilágításra.

Reggel mennek a szomszédok dolgozni, ő meg ugat, este jönnek haza a fiatalok, és ugat, és titeket fognak cseszegetni, hogy "hallgattasd el azt a dögöt, vagy feljelentelek/kinyírom!".

Elmérgesedő helyzeteket nem egyszer meg is oldanak úgy a szomszédok, hogy adnak neki egy kis kolbászt, patkányméreggel, aztán szevasz, kutyakérdés megoldva.

Panelházba nem való kutya. Még abban az esetben sem, ha van egy olyan családtag, aki mindig otthon van (pl. nyugdíjas), de ha sokat van egyedül, akkor több lesz vele a gond, mint az öröm.

Sokan utólag jönnek rá, hogy a kutyasétáltató is messze van. Ahhoz pl. elég messze, hogy amint kiszabadul a kutya az ajtón, már guggol le piszkítani, és ilyenkor mindenkinek megértőnek kell lenni, mert messze van a sétáltató, öt perc, tíz perc, és annyit nem bír ki. Tessenek belelépni mosolyogva, hát olyan aranyos még a kakija is a kutyának! Tisztelet a kivételnek, de 90% a kutyagumit se szedi össze, a pisi meg ugye ott marad, és irgalmatlan büdös.

Ennek hála szokott lenni, hogy a panelos kutyát reggel-este leviszik vécézni, felrángatják, megetetik, és többet nem foglalkoznak vele, mivel a nagy "jajjdeszeretemakiskutyám" álarc mögött sokan már utálják a kutyát, csak nyűg lesz, és alig várják, hogy végre dögöljön már meg.

Most lehet ezt tagadni, de te is mennél majd bulizni, moziba, nyári táborba, amit ki kell hagyni, mivel a kutya a tied... vagy rátestálod anyádra. Aki eleve nem is akarta.

Azt természetesen már most könyveld el, hogy úgy tanulsz tovább, hogy ne kelljen koleszba menni, valamit a környéken, mivel a koleszba se vihetsz kutyát.

Ha lesz saját lakásod, saját kereseted, nem kell engedélyt kérni, annyi kutyát tarthatsz, amennyit akarsz. De most nyugodj bele, hogy anyád nem akar kutyát, és ha mégis lesz, évekig fogják a fejedhez vágni, hogy te akartad az a "dögöt", hát akkor oldd meg, és csinálj valamit.

De elsőként kérd el a házirend egy példányát, hogy egyáltalán lehet-e kutyát tartani.

"Anya, kérek egy kutyát!"

Figyelj, te ismered anyádat, te tudod, hogy mi hatja meg, és mi nem. Amit itt kaphatsz tanácsokat, az más szülőjén lehet hogy működik, te meg jól elbaltázod vele. Csináld úgy, ahogy te jónak látod.