Bichon havanesem morog a kajánál. Mit tegyek?

El lett kényeztetve, nincs tisztázva a falkában a helye, vezérnek képzeli magát, ezért nem tetszik neki, ha a kajájához, vagy a táljához nyúlsz.

Ezt az oldalt erősen ajánlom: [link]

Egyértelműen nagyon komolyan falkavezérségi probléma.

Jan Fennel: Kutyapszichológia

*****

Zanzásítva: [link]

Ha ezek elolvasása és betartása után még mindig kudarcot vallasz, akkor kutyasuli - Népsziget, Őrmező.

Kezd azzal, hogy nem hagyod a földön a tálat.

Amikor adsz enni, akkor húzd egy kicsit az időt. Lerakod, felveszed... aztán megint. Amikor enni kezdett, akkor is vedd el tőle egy kis időre, majd add vissza. Ez a főnök joga. Hamar rá fog jönni, hogy megteheted ezt is.

úgy próbáld meg hogy a kezedben van a tál és annyira legyen hogy elérje ha morog akkor emeld fel a tálat amikor megnyugszik ültesd le és megint tedd lejjebb a tálat így tudni fogja hogy tőled függ az étel és ha morog akkor nem kap ez sok gyakorlással jár..

a másik pedig hogy csak egy keveset teszel a tálba azt megeszi akkor rád nézz hogy adj még neki akkor megint adsz neki de lassan hogy tovább ott legyen a kezed..

vmelyiket próbáld meg a kettő közül ha egyik se sikerül akkor tényleg kutyasuli..

Ott kezdődik, h a kutya NEM ehet, míg le nem ült és azt nem modod h tiéd. Ennek alapvetőnek kellett volna lennie, már az első naptól kezdve.

Ha meg morogni kezd, akkor sajna nincs vacsora.

Jó módszer a gesztusevés (mielőtt lerakod a tálat, úgy csinálsz, mintha ennél belőle), vagy amikor elsétálsz a tál mellett, akkor beledobsz egy nagyon finom falatot. Evés közben mégjobb, lényeg h finomabb legyen, mint amit épp eszik.

És a megtorlás se maradhat el.

Sosem használok fizikai büntetést. Nálam 2szer csinálta ezt a kutyám. Ez az a fajta viselkedés, amit semmilyen szinten nem tűrök el. Egyszer morgott, kétszer ráhúztam a seggére, ordítottam vele és elvettem a kaját. Másodszor már vicsorgott is, na akkor nagyon megtoroltam és szintén elvettem. Rájött, h nem jó dolog a határokat feszegetni. Nem vagyok rá büszke, de ezt tettem.

Így viselkedett, pedig mindig leül és nem eszik bele, amíg nem mondom h tiéd (akkor se eszik bele, ha eljövök onnan és csak később mondom), rendszeresen nyúlkáltam a táljába és megdícsértem mert engedte, volt gesztusevés, stb. Rég foglalkozok kutyákkal, tudtam h mit hogy kell csinálni. De a jelenlegi kutyámnál ez nem volt elég, ő azért kipróbálta. Két eset kellett ahhoz h rájöjjön, akár tetszik, akár nem, én döntök a kajáról.

Sajnos a legtöbb helyen nem figyelnek oda erre (sem) a kölyöknevelésnél.

Én 3 hetesen etetem először a kicsiket és első perctől kezdve belenyúlok a tányérba, kiveszem belőle a kiskutyát, hátrébb teszem, hogy a másik is hozzáférjen. Az etetéseknél napi program, hogy belemarkolok a tápba a táljukban és kiveszek belőle. Soha egyik gazdi sem panaszkodott, hogy ilyen jellegű gondja lenne a kölyökkel.

Egyik kiskutyámat vittük a gazdihoz és láttam, hogy evés közben többször elveszi a tálat tőle, aztán visszaadja. Neki előtte dobermannjai voltak, így tanította őket rá, hogy ki az úr a háznál.