Négy és fél hónapos keverék kutyusomat hogya taníthatom be, hogy ha hívom, visszajöjjön?

Ha viszont nem akarod húzgálni akkor adj neki úgy jutit hogy melletted áll...mondod a nevét, és ha rád néz juti és dicséret!

4-5 alkalom után menj mindig távolabb vagy várd meg amíg nem figyel, vagy egyszerűen csak fordíts neki hátat és hívd...ha jön juti és dicséret.

ennyi az egész.

akkor jó a behívás ha a kutya akar hozzád odamenni, és nem kényszerből teszi. Ezt pedig legkönnyebben jutalmazással lehet elérni!

én is feltettem már itt ezt a kérdést és ezt válaszolta rá valaki

Van néhány alapszabály:

- sose kergesd a kutyát ha meg akarod fogni

- ha nem jön oda, akkor az ellenkező irányba kezdj el futni

- ha elengeded akkor ne csak a séta végén tedd rá a pórázt hanem közben is sokszor hívd be, tedd rá, majd engedd el - ha csak a végén fogod meg, könnyen kialakul h akkor nem megy oda hozzád, mert tudni fogja h akkor van vége a sétának

- sokszor játssz olyat vele (csakis biztonságos helyen (lehetőleg nem elkerítetten) - pl. erdő, mező, hatalmas park ahol nincsenek autók), h amíg ő mást csinál elbújsz -> a kutyában minél fiatalabb korban el kell kezdeni tudatosítani, h neki kell vigyáznia arra h el ne hagyjon téged és nem te vigyázol rá.

- szintén sokszor csináld séta közben, h hívod a nevén, amikor látod h felvette veled a kontaktot, elkezdesz rohanni a másik irányba és közben hívod majd iszonyatosan megdícséred

- legyen egy konkrét parancs a behívásra és az ne a neve legyen! Ez olyan parancs amire azonnal, hezitálás nélkül jönnie kell!

- ha nem jön, akkor SOSE hívd többször, menj oda és fogd meg!

- olyan helyzetben sose add ki a behívás parancsot amikor nem vagy benne biztos, h végre tudod hajtatni a kutyával - pl. heves játékban van más kutyákkal - ha mégis hívod és nem jön, akkor csak azt erősíted benne, h "anya hívhat, akár többször is, nem kell mennem ha nem akarok"

Nagyjából ennyi. Ha ezeket betartod, akkor nagyon nem cseszheted el. A lényeg, ne féld elengedni! És tanulja meg, neki kell vigyáznia arra h te ne veszítsd el!

(és én a 10-20 méteres pórázt elfelejteném a helyedben - a kutya nem hülye, tudja mikor van rajta ill. nincs póráz - ergo mikor van felette fizikai kontrollod és mikor nincs...ettől nem lesz behívhatóbb)

nekünk ez bevált.pórázon is gyakorold (nem kiengedhetős) hogy mindig melletted menjen , azt pedig úgy ahogy előrébb megy akkor te fordulj meg és egy kicsit ránts rajta. egy idő után megunja, lehet után ameg egy kicsit oldalra fog tartani hogy mégse azért teljesen lábhoz simulva menjen, de ezt idővel megtanulja

Az előttem szóló nagyon jól megfogalmazta a lényeget.

Még egy dolgot tennék hozzá:

A kutya veled akar menni. Minél többet sétáltasd póráz nélkül. Próbáld ki, ha elindulsz és mész, a kutya követni fog. Így megszokja, hogy az jó neki, ha a közeledben van. Menj lassan és gyorsabban. Állj meg időnként. És időnként fordulj meg, indulj az ellenkező irányban és hívd be a kutyád.

Négy és fél hónaposan ő még nem akar egyedül maradni, mindenképp követni fog és megszokja, hogy melletted kell lennie.

(Én utcán, autós helyen kívül sohasem tennék pórázt a kutyámra, póráz nélkül sokkal jobban megszokja, hogy mellettem a helye, nincs az a "felszabaduló" érzés, hogy elengedtek, most szabadon rohanhatok.)

Nekem szerencsére nem nagyon volt ilyen problémám, mivel mind a két kutya rossz körülmények közül lett befogadva, így nagyo ragaszkodnak hozzám.

Én úgy erősítettem meg mégjobban, hogy amikor jöttek egyébként is, hívtam őket, és ha odaértek kapták a jutifalit. Így alig várták,hogy hívjam őket.