Milyen kutyát javasolnátok annak az embernek, akinek még soha nem volt kutyája, de van kertes háza (most vette) és Örző-védő kutyát szeretne?

Semmiképpen nem javaslok kezdőnek őrző-védőt!

A saját portáját minden kutya védi!

Az őrző-védő fajták komoly nevelést igényelnek, ami rendszeres kutyasulit jelent! Emellett nem árt ha a gazdi kézben tudja tartani a saját kutyáját otthon is, mert ha nem annak komoly következményei lehetnek, és ezt egy kezdő kutyás 98%-ban nem tudja megtenni!

Valamilyen juhászkutya, pl. német juhász, berni pásztor, bernáthegyi. Ha van sok időd és hajlandó vagy jobban utána olvasni az adott fajta jellemének, viselkedésének, helyes nevelésének és erős akaratú gazda leszel akkor kezdhetsz őrző-védővel is ha nagyon ragaszkodsz hozzá de valóban nem ajánlott.

És annak a bizonyos nagyokosnak: Minden kutyát félre lehet nevelni és egyik fajtának sincs benne a vérében a gyilkolás.

Alapvető probléma ha a helyhez választunk kutyát!

A lényeg hogy a te személyiségedhez, mentalitásodhoz, életstílusodhoz passzoljon.

Ezek mellett persze lényeges hol fog lakni de koránt sem az az első!

Gondolkozz el te milyen vagy. mennyit mozogsz, mi a hobbid, milyen a temperamentumod, ezeket írd le és akkor ajánlunk egy fajtát.

hidd el hogy sokkal könnyebb egy hozzánk illő fajtát nevelni! Egy öreg néninek pl. hiába lenne nagy udvara nem tudna bánni egy őrző-védővel....érted mire gondolok...:)

[link]

Ha roti, akkor ezeket feltétlenül tudnod kell róla!

"Aki úgy határoz, hogy rottweilert vesz maga mellé társul, az legyen tudatában, hogy ez a fajta nem mindenki, nem akárki kutyája. „Foglalkozására” nézve munkakutya, s újabban családi kedvenc (ámbátor egyeseknél csak státuszszimbólum, divathóbort). Pedig a rottweiler nem ezt érdemli, nem ólba, kennelbe való. Robusztus, kitartó és – vezérségre törõ típus.

Ha az újsütetû kutyatartó a divathullámnak engedve avagy a „roti” hírnevétõl elbûvölve, emellett a fajta mellett határoz, rossz úton jár. Könnyen kiderül, hogy rossz lóra tett. Elvégre a kutya elérheti a 60 kilót s született domináns jellegébõl fakadó „érvelni tudása” ennek még nagyobb nyomatékot ad. Így aztán a tapasztalatlan újonc hamarosan ugyancsak leforrázva érezheti magát mellette, vagy legalábbis olyan benyomása támadhat, hogy „törököt fogtam, nem ereszt!” A roti nyugodt, olykor hanyag, lezser megjelenése megtévesztõ, vele született õrzõ-védõ ösztön lappang mögötte, mely testességéhez képest meglepõ gyorsasággal párosul. Eme tulajdonságok birtokában pedig bármikor és bárkivel szemben képes akaratát érvényesíteni, lett légyen az fajtárs vagy kétlábú betolakodó.

Mindeme fent említett sajátosságok megkövetelik a leendõ gazdától, hogy mindenkor a helyzet magaslatán álljon, legyen magabiztos, ám tele felelõsségtudattal, sohase keverje össze a jó értelemben vett keménységet, szilárdságot, következetességet a nyerseséggel, ne adj’ isten, brutalitással. Egy rottweiler tulajdonos olyan ember kell legyen, aki inkább hanggal, mintsem heves, durva, könnyen félreérthetõ gesztusokkal kommunikál állatával, s minden körülmények között legyen képes ellenõrzése alatt tartani robusztus cimboráját. "

"A roti természeténél fogva uralkodásra termett, domináns lény, így nem nagyon ajánlatos, hogy több, azonos nemû példányt tartsunk együtt, vagy ráerõltessük más fajú négylábú jelenlétét. És ne feledjük el: harci kutyák leszármazottja, a vérében van a küzdeni akarás és küzdeni tudás."

"Jegyezzük meg azt is, hogy mennél közelebb érzi magát gazdájához, annál kiegyensúlyozottabb állat lesz belõle.

Rusztikus, erõs, zömök eb, egyáltalán nem beteges. Várható élettartama tizenvalahány esztendõ. Szereti a havat, fiatal korában úsztassuk, az elõsegíti izomzata fejlõdését.

A gyerekekkel szemben jóindulatú, de azért nem szabad játszani a tûzzel. Tanítsuk meg a kicsiket az állat tiszteletére, s magyarázzuk el nekik, hogy a kutya jelenlétében ne üvöltözzenek, ne zajongjanak túlságosan. "

Én is rotit tartok, emellett van egy Amstaff is! Én voltam az az "idióta, akinek egy kedves hsz, azt mondta, hoyg ha nem ismerem ezt a fajtát maradjak kussba..."

Nos, de igen ismerem, és tudom, hogy milyen. Nevelés kérdése, mint minden!

Kimondottan önfejű, de a parancsszóra ért és figyel. Családunkban volt már jópár roti, de én csak azért írtam azt, hoyg első gazdinak nem akALMAS A ROTI,MERT RENGETEG TÖRŐDÉST IGÉNYEL. És nem csak abból áll, hogy megetetem/ megitatom. LE kell kötni, mert rengeteg energiája van. És igen, ha elkanászodik tud furcsa dolgokat csinálni. Gondoljunk cska vissza, hogy hány és hány kutyatámadás volt az elmúlt időszakban, azért mert van pár felelőlen gazda,aki csak kenelben tartja, és nem fordít elég hangsűlyt a nevelésükre! Nekem vane gy 9 hós kisfiam, akit imád mindkét mamlaszt, mert így lettek nevelve. (azért nem hagynám együtt a gyereket a kutyákkal) Fiam imádja őket dögönyözni/cirógatni. A roti hátán lovagol. Attól kell csak tartanom, nehogy megharapja, szájába vegye a rotit a kisfiam, mert ő még egyenlőre így szeretget...

Viszont, a kerítés nem akadály egyiknek sem a stafford átugorja, a rotim, "csak" lebontja. A környék macskái sínylették meg a dolgot. Valahogy már egyet sem látni a közelben. Amilyen állat betéved az udvarba, innen nem jut ki...A szomszédunkba szerettek átjárni vadászni. Sajna jópárszor kellett rendeznem a számlát miattuk, mert a tyúkólban kötöttek ki. Szóval,nem egyszerű. Azóta már falat húztunk a portánk köré, és így nyugi van. Viszont a yorkival remekül kijönnek, elviselik, hoyg a kis tökmag rendezze őket, és bekergesse, vagy harapdálja őket... Szóval minden nevelés kérdése, de én akkor sem ajánlanám első kutyatartónak....

Most pedig meglehet köveni, és lepontozni.

Én semmiképpen nem ajánlanék őrző-védőt, de elsőre még kifejezetten nagy testűt sem. Önérzetesek, ismerik az erejüket, és ha tapasztalatlan vagy, könnyen átvehetik az irányítást. Ha nem bánod, hogy két kutyád legyen, először mindenképpen valami kisebbet válassz, hogy megtanuld, hogyan bánj vele. És ha vele boldogulsz, akkor utána jöhet valami más, de akkor sem az agresszívabb fajták...

És ha megengedsz egy tanácsot, mindenképpen nőstényt vegyél. A kanokkal sokkal nehezebb boldogulni.