Lehet hogy terhes a kutyám?

a tejkiválasztás csak a párzástól számított 7. hétben indul meg.

ha már most duzzadtak a cickói, irány az állatorvos, mert valószínűleg álvemhes, amiből sok komoly baja lehet, mint az emlődaganat.

Itt minden le van írva!:

[link]

Álvemhesség:

Tüzelés és párzás után a kutyák a fogamzás elmaradásakor is élettanilag álvemhesnek tekinthetők, hiszen progeszteron (és prolaktin) szintjük a vemhes állatokhoz hasonlóan magas. Az álvemhesség klinikai megnyilvánulása viszont egyedenként változó. Tünetei közül leggyakoribb a „babázás” az apró játékokkal, az ivarzás után már akár 30 nappal meginduló tejelválasztás, a hastérfogat megnövekedése, sőt akár szülőfájások is jelentkezhetnek. Enyhébb esetekben a konzervatív terápia is eredményes lehet, azaz a játékok megvonása, az étel és ivóvíz korlátozása és a sok mozgás megszünteti a tüneteket. A tejelválasztás megindulása esetén hűvös, bórvizes, kamillás borogatás javasolt. Gyógyszeres kezelésnél mindig mérlegelni kell az állapot súlyosságát és a beavatkozás mellékhatásait. A hosszú hatású progeszteron készítmények jelentősen befolyásolhatják a későbbi ciklusok jelentkezését, a prolaktin-gátlók viszont hányingert váltanak ki.

Ivarszervi daganatok:

Emlődaganat:

Idősebb szukáknál – gyakoriságukat tekintve – a tejmirigy daganatai nagyon előkelő helyet foglalnak el. Ötéves kor felett már nem ritkák, tízéves kor fölött a nem ivartalanított szukák emlővizsgálata során nagy többségüknél találunk daganatos elváltozást. Nemcsak a fajtatiszta kutyák betegsége ez; pácienseink több mint fele keverék.

A kórszövettani vizsgálattal igazolt daganatos elváltozások jelentős része (80%) rosszindulatú, ezek többsége carcinoma, egy részük kevert típusú daganat, kisebb részük sarcoma. A jóindulatúak közül adenoma, chondroma, lipoma, és kevert daganatok fordulnak elő.

Egyelőre nem ismert a már kialakult emlődaganat növekedését megállító gyógyszer, egyedüli megoldás a daganat sebészi eltávolítása. A műtéti felkészülés és poszt-operatív lábadozás során alkalmazunk kiegészítő gyógyszeres kezelést, ami a műtét hatékonyságát növeli és pácienseink életminőségét javítja.

A betegség megelőzésében nagy szerepe van az ivartalanításnak, ugyanis az első tüzelés után ivartalanított szukákat számottevően kevésbé veszélyezteti emlődaganat kialakulása.

Az emlődaganatok már röviddel kialakulásuk után áttétet képezhetnek. Az első célállomás a környéki nyirokcsomó, majd a daganatsejtek a nyirok-és vérkeringéssel eljutnak a tüdőbe, ritkábban a májba, lépbe, vesékbe. Műtét előtt áttapintjuk a nyirokcsomókat, az esetleges tüdőáttétek mellkasi röntgenvizsgálattal deríthetők fel. Idős betegeknél az altatási kockázat felmérésére vérvizsgálatot, a szívműködés ellenőrzéséhez kardiológiai kivizsgálást javasolunk. A daganatszövet kiterjedésének, áttéteinek felismerése érdekében bizonyos esetekben izotópos vizsgálat szükséges.

A műtét során a daganathoz tartozó nyirokcsomót speciális festéssel tesszük láthatóvá, és a daganattal együtt eltávolítjuk. Az eltávolított szöveteket daganattipizálás céljából kórszövettani vizsgálatra küldjük.

Az operáció utáni időszakban a tulajdonos havonta átvizsgálja állatát. Ha újabb elváltozást talál, konzultál kedvence kezelőorvosával, akihez problémamentes időszakban félévente kontrollra viszi.

Ivarszervi daganatok:

Petefészek-, méh- és hüvelydaganatok:

Mint a daganatos betegségek általában, a petefészek-daganat is főleg az idősebb kutyák betegsége, kivéve az elsősorban fiatal korban jelentkező teratomákat. Egyes fajták a többieknél gyakrabban betegszenek meg. A kórkép többnyire egy oldalon jelentkezik, bár alkalmanként az ellenoldali petefészken és a méh nyálkahártyáján másodlagos cisztaképződéssel járhat. Bizonyos daganatok (granulosa-, theca sejtes és Sertoli-Leydig tumorok) 30%-ban kétoldali növekedésűek lehetnek.

Amennyiben a petefészek daganata ivari hormonokat is termel, a klinikai kórkép ennek megfelelően változik. Az ösztrogén-termelő daganatok már kezdeti stádiumban véres hüvelykifolyással kísért szabálytalan ivarzási tünetekkel járnak, amely később a méhnyálkahártya túltengéséhez, majd gennyes méhgyulladás (pyometra) kialakulásához vezet. A petefészek-daganatok nagyobbik része azonban hormont nem termel, ezért viszonylag hosszú ideig rejtve maradhat. Amikor tovább növekedve már a környező szerveket elnyomják, igen változatos klinikai tüneteket (depresszió, étvágytalanság, a veseműködés és vízháztartás zavara, hasvízkór) okozhatnak. A petefészek daganatai nem hajlamosak távoli áttétképzésre, ezért a petefészek és a méh sebészi eltávolítása (ovario-hysterectomia) többnyire elegendő. Az áttéttel járó esetekben a kezelés kemoterápiával egészíthető ki.

A méh- és hüvelydaganatok a petefészektumoroknál valamivel gyakoribbak, ezen belül a méhtumorok előfordulása mintegy 12-13%. Általában jóindulatú leiomyomák és fibromák, kialakulásukban a tüzelés rendellenességeinek nincs bizonyított szerepe, viszont a lezajlott vemhességek növelik a daganatképződés kockázatát. A rosszindulatú daganatok közül a leiomyosarcomák és laphám-carcinomák a leggyakoribb típusok. A betegek átlagos életkora 11 év. A nem kívánt vemhesség megakadályozására (nidációgátlás) alkalmazott korábbi ösztrogén (ethinylestradiol, testosteron és megestrol acetat) kezelések azonban - mellékhatásként - méhcarcinoma kialakulására hajlamosítanak! Az áttétképzési hajlam daganattípusonként eltérő, így pl. a leiomyosarcoma nem hajlamos áttétképzésre, ezzel szemben a méhcarcinomáknál a tüdő, vese, máj, mellékvese és pajzsmirigy szöveteiben gyakran találunk metastasist. A jóindulatú és áttéttel nem járó daganatoknál a sebészi eltávolítás kielégítő eredményt nyújt, ami áttétképződés esetén kemoterápiával egészíthető ki.