2 éves múlt a kislány yorkshire terrierem. Nagyon pici, 93dkg. Megnézitek? Láttatok már ekkorát?

Két utolsónak köszönöm:)

Még egyszer elmondom,származási lapunk van.Nézz utána ha nem tudod mit jelent.Díjnyertes szülei vannak,de mivel pici,nem tenyészthető,ezért van származási lapunk.

Egyébként szerződéssel vettem a kutyákat.Alá is irattak velem egy papírt a Lilinél,hogy nem tenyészthetem,és ennek szellemében fizetek ki egy vagyont érte...Én mindegyik kiskutyámat 100-150ezer forint közötti áron vettem.De nem hinném,hogy magyarázkodnom kéne.Sőt a 4.yorkimat aki a standart felett volt jócskán,közel 5kg,egy szaporítótól vettem meg Győrből,60ezer forintért.Kiskutyát mentem venni,egy másik helyre,de nem tetszett a kutya,laptopon kerestem a környéken mást aki yorkit áru,mert Budapestről mentünk.Csak akkor vált számomra világossá mikor odaértünk,hogy egy rohadt szaporítóval van dolgom.Majd meg szakadt a szivem,amikor a Dorkát megláttam,2 éves volt de annyira félt mindentől,úgy döntöttem,megmentem,hiszek a sorsban és ŐT HOZTAM EL EGY KISKUTYA HELYETT!!!Ti nem láttátok,mi volt ott,ketrec ketrec hátán,minden apró termetű kutyafaj,mopsz csivava,yorki,francia bulldog,máltai..stb..és kiabáltak mind,kicsik-nagyok egyaránt.MENTS MEG!!!!A szivem majd meg szakadt.Dorka közel egy évig volt velünk,közel 2 hónapba telt mire a bizalmába fogadott eleinte nem tudott mit kezdeni a zsabadsággal,csak ült a sarokba,egy kézlendítéstől is összerezzent.Ahogy telt az idő,egyre jobban megbarátkozott velünk és mindenkivel akivel találkozott.Aztán úgy hozta az élet sajnos,hogy új helyre költöztünk,ahova nem jöhetett velünk tovább,akkor 3-an voltak Ők az én kutyáim,így a két kisebb akik egész pici koruk óta velünk voltak,jöttek tovább de a Dorkának új családot kellett találnom.Nagyon nehéz volt,mert sem a párom sem a szüleim,senki nem támogatott érzelmileg,nem állt mellettem senki,hogy felvegyem a harcot,hogy mindet megtarthassam.Ma már egyik szemem sír,de a másik nevet:)A Dorkát ivartalanítottam,hogy még véletlenül se kerülhessen szaporítók kezébe.találtam egy nagyon kedves családot kertesházban 2tizenéves gyerekkel akiknek a kutyájuk a mindenük,van egy menhelyről befogadott magyar vizslájuk,ő mellé került az én kutyuskám.Nappal a kertben viháncol,éjjel a lakásban a nekik kialakított birodalmukban éli boldogan az életét.

FOLYTASSAM MÉG?VAN TOVÁBB IS...:(

Szóval ne vessetek meg engem a 93dkg-os kutya miatt,őt nekem szánta a sors...

Na jó,leírom....nem tudom magamban tartani a fájdalmamat.Új helyre költöztünk egy fél éve élünk itt.A párom és a két kiskutyám.Illetve már csak a Lilike.A fiú kiskutyámat az én mindenemet,6hete kilopták fényes nappal a kertünkből,csak 2percre jöttem be a lakásba.Megállóban lakunk valaki már kinézte magának Őt,biztosan nem eladásra lopta.Látszott a nyoma ahogyan a kapu mellett kihúzták..végig ott volt a nyoma a porban ahogyan tiltakozott az én kis drágám.Belehalok annyira hiányzik nekem.Nagyon szeretem a Lilit,most még többet van velem,szegénykém hiányzik neki a társa.Mondjátok meg nekem,hogy lehet egy 4éves fiú kutyát ellopni???MIT KEZD VELE!!???HOGY ROHADNA MEG AKI ELLOPTA!!Megbolondulok,majdnem minden éjjel róla álmodok,borzasztó.Minden nap nézem a hirdetéseket,hátha eladja az a mocsok aki ellopta.De nem találom.Feltettem a netboardra is,meg más helyekre hogy keresem őt.

Szóval,most még többet jelent nekem a Lili,ő maradt meg egyedül nekem...próbálom magam túltenni a dolgon ezért is tettem fel nektek a képét,így kicsit lefoglalom magam. Normális esetben eszembe nem jutott volna ilyen kérdést kiírniNem is tudom miért osztom meg ezt veletek....