Normális viselkedés? : a kutyám nem szereti az idegeneket. Amikor valaki a fejét meg akarja simogatni akkor kap utána (ha pórázon van). Egyébként nem hamis. Simán akármilyen közegben el tudom vinni sétálni.

Külföldön is úgy van, hogy a kutyáknak "le kell vizsgázni" . Ez a wesentest akinek akutyáját leminősítik az adót fizet, vagy több adót fizet és szájkosárral viheti csak a kutyát.

Nincsigazad,hogy mindenki csak szájkosárral járhat, a kityasuliban az alap, hogy a kutya megtanulja,hogy nekapkodjom. Már a kutyaoviban is tanulja. És a lassan a kutyák nagyobb része jár suliba, vagy otthon kap rendes kiképzést

Először is az én házamba akkor jön vednég(gyerek) amikor én tudok róla és akarom. Másodszor, nekem a kutya nem azért van hogy szórakoztasson gyerekeket, és a vendégség sem azért hogy a kutyát idegesítse. Ha valaki nálunk van akkor a kutyákat beteszem a szobámba, a szobakennelbe vagy a kerti kennelbe. Egyikre sem hiszem hogy a gyerek csak úgy bejárkálhat oda. Harmadszor ki hozzánk akar jönni az tartsa be a szabályokat. Nálunk senki ne mászkáljon csak úgy a házban és ha kutyázni akar, akkor vegyen sajátot.

Én magamnak vettem a kutyáim. Ha én nem vagyok velük akkor biztonságos módon el vannak helyezve. Senkinek nem kell foglalkozni velük, eltűrni őket vagy óvakodni tőlük mert ezeket az én dolgom elintézni. Azt hittem ez egyértelmű. Nem szokott egyik kutyám sem csak úgy véletlenül emberek között mászkálni akik netalán akár gyerekek is. Vagy másoknál ez így van?

Az őrző-védőkre meg csak annyit, hogy ők sem tökéletesek, biztos vagyok benne hogy ők sem mindig csak parancsra harapnak ezen kívül vajon mit csinál egy őrző-védő ha nincs ott a gazdája vagy nem tud parancsot adni(mert pl eszméletlen)? Leül szépen és várja a halált vagy hogy kinyírják a gazdáját? Erről az egészről úgy beszélünk mintha az őrző-védők lennének a példaképeink. Nem, az én kutyám találja fel magát ha baj van, csak annyit várok el, hogy fogadjon szót ha nem értek egyet. Amúgy pedig nem hiszem hogy a 13 kg-jával sokat tudna ártani. Eddig hozzáértő szerint sincs vele baj, egyik versenyen sem szóltak, sem a kutyaiskolában, nem ártott senkinek és jól érzi magát. Addig pedig jogom van úgy nevelni ahogy akarom.

Az én kutyámnak pl karaktertesztje van, a nap legjobbja. Nem hiszem hogy egy wesen teszt gondot okozna neki. Gondolom nem arra tesztelik hogy elviszik a gazdát, megpróbálják megverni a kutyát, aztán ha védekezik akkor leminősítik.

Ismeretlenekről volt szó nem kutyázásról.

Ha találkozunk egy kutyás emberrel vagy elmegyünk akármilyen kutyás helyre, ott teljesen más viselkedésnbe kapcsolnak. Mert azok nem idegenek hanem Kutyások. Na nem mintha velük foglalkozna, de ők hozzányúlhatnak (teszem hozzá az idegenek is ha én mondom). Bocs, én nem értek egyet azzal, hogy neveljünk a dobermanntól a labradorig minden kutyáét egyformára, hiába ez a divat ma. Minden kutya másra alakult ki. Valamelyik arra hogy szeresse az embereket, valamelyik arra hogy ne. Mi tökéletesen elboldogulunk a társadalomban. Bármelyik kutya megharaphat bármikor, ehhez nem kell bátornak vagy őrző-védő hajlamúnak lenni. Elég ha rálépsz a lábára, vagy megijed stb. Akkor az miben más, azon kívül hogy azt nem tudhatod előre (mint azt hogy az én kutyám milyen) így kivédeni sem tudod? Én imádom a kutyákat de egyik sem 100%-os.

Amúgy pedig igaza van a kérdezőnek: majd akkor várjanak el valamit ha szolgáltatnak is. Az nem elég hogy nincs futtató vagy kuka, de nem fogom szájkosárban hordani a kutyám, amikor minden nap megtámad valami kóbor és volt hogy már életveszélyben is volt, egyszerűbben szólva majdnem eltörték a gerincét. Ha nem lett volna pórázon, talán könnyebben megússza.