Méghogy a kutyák a "jelenben" élnek?
Annyiszor hallom ezt a Kutyadoki műsorában is, hogy Ők nem foglalkoznak a jövővel, se a múlttal, csak a jelenben élnek...
Akkor mégis hogy van az, ha vernek egy kutyát akár kézzel, lapáttal, utána félni fog azoktól a tárgyaktól, vagy ha az ember felemeli fölé a kezét???
Akkor mégiscsak a múlttal is foglalkoznak, mert emlékszik rá, hogy az fájdalmat okozott neki, és fél.
Ez azért nem ugyanaz.
A válasz mert megtanulják. Ha nem így lenne, akkor szobatisztaságra sem lehetne nevelni őket.
A verésnél meg a kéztől félnek, gőzük sincsen arról, hogy miért kapják. Ezért instabil mentálisan az a kutya, amelyiket vernek.
Persze, hogy tanulnak, társítanak dolgokat, azt sem felejtik el, hogy mit jelent az ülj le.
Itt a cselekvés és következmény viszonyában mondja Ceaser (és minden más oktató is) hogy a jelenben élnek. Tehát ha arra érsz haza, hogy szétpakolta a kukát, akkor felesleges megbüntetned, mert lehet, hogy 6 órával korábban csinálta. A tetteinek azonnal következménye van, ez alapján képes a viselkedését módosítani. Tipikus példa erre mondjuk a szökős, vagy szarevős kutya. Az adott viselkedés megjutalmazza magát, és te utána hiába bünteted, hiszen az azonnali visszacsatolás, a jutalom meg volt, ezért legközelebb is megéri megtenni amit tett.
Az h egy kutya kondicionálás - vagyis ismétlés útján tanul, ill. dolgokat, érzéseket össze tud kapcsolni szituációkkal, az nem egyenlő azzal, h emlékszik rá pl., h milyen jó volt tavaly amikor a Balatonnál nyaralt a család. És azon sem elmélkedik egy kutya, h régebben sokkal többet vitt a gazdám erdőbe sétálni, mostanában meg kevesebbet. De ha abba a szituációba kerül újra, tehát ha pl. lemennek újra a Balatonra akkor már nem lesz új neki, ismeri a szituációt, hozzákapcsolja a vizet, az úszást, az egész nap a "gazdival levést"... vagy ha újra erdőben mennek, akkor örül, fut, rohan, szalad, szaglászik - mert ugyanaz a szituáció.
Ha egy kutyát vertek, akkor megtanulja, h akkor jön a fájdalom, amikor felemelik a kezüket. Ez is kondicionálás útján szerezett tudás, de nem töpreng rajta h milyen rossz volt amikor meg voltam verve.
Tehát a kutya emlékeit csak az adott szituációk, szagok, érzések hívják elő.
Jövőképük - természetesen itt előremutató (holnap, holnapután, jövőhéten, télen, jövőre stb.) - meg hasonló okokból nincs. Ők a mában élnek. A cselekedeteik következményeit - ha azzal a szituációval már találkoztak - fel tudják mérni: pl. ha megszagolom a sünit akkor meg fogja szúrni az orrom. De már azt sem gondolják át és nem várják (számolva a mp-eket), h de jó este megyünk majd sétálni. És nem töprengenek azon h vajon a parkba megyünk vagy az erdőbe?
Az, hogy a kutya a jelenben él, nem jelenti azt, hogy ne lennének emlékei.
A tapasztalatot hasznosítja a jelenben.
Ha gyakran verik, akkor félni fog, ha nem, akkor hamar elhagyja a félelmét.
Nekünk mindig befogadott kutyáink voltak.
A legelső, aki télen került hozzánk, annyira félt a hólapáttól, hogy mikor sétáltunk és lapátolták a járdán a havat, lefeküdt és nem mert tovább menni. Ez a tapasztalat.
Azonban néhány hét alatt megtanulta, hogy nem kell félnie.
Éppen, mert a jelenben él, képes hamarabb túl lenni a félelmén az embernél. A jelen tapasztalatai hamarabb kerekednek felül a múlt rossz emlékeinél.
Kérdező, azt hiszem, te nem vagy tisztában azzal a fogalommal, hogy "jelenben élni".
Egy kutya három, sőt két lábbal sem lesz depressziós, vakon sem és süketen sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!