Kötődési tréninget csinált már végig valaki?

20:46-os vgyok.

Először is nem én pontoztalak le.

Másodszor. Én is dolgozom kutyával, nem is eggyel. Van sajátom, és az is egy igazi kis köcsög, pedig a kezem között született, és az első naptól többet volt tutujgatva, mint a tesói. Amikor tanulási fázisban voltunk, akkor is kapott enni, de mondjuk ugy, hogy a délelőtti tréningen nem kapott előtte reggelit. Én táppal etetek, viszont pályán csak olyan jutit használok, amit amugy nem kapna. Virsli, sajtkocka. Táppal élből nem jutalmazok, mert száraz, rágja, nemtudja egyből lenyelni. Lesi minden mozdulatom, elmondhatom, hogy tökéletes az összhang. De természetesen mindenki ugy oldja meg ahogy tudja, nem egyformák a kutyák, kinek ez jön be kinek az.

A száraztápot itthon kapja meg jutalomfalatként, a párizsit, virslit, csülköt, grillcsirkét, stb. meg a kutyasuliban, a parkban séta közben.

És nem a fejemből pattant ki a módszer, egy tükörmódszeres kutyasuliban javasolták.

Olyan jó, hogy itt mindenért le kell szólni a másikat.

Zsuzsa, te azt ne felejtsd el, hogy te ahogy a soraidból olvasom mindig is sportkutyáztál, tehát nem meglepő, hogy nálad sosem volt ilyen probléma, gondolom egyébként is a véredben van a kutyázás.

De mi, akik kedvencnek vettünk egy kölyköt, akit (n)agyon szerettünk, futtottunk utána a parkban, és szépen kiskorától megtanítottuk neki, hogy nem kell a gazdira figyelni, majd a gazdi figyel rád, úgyis itt jön mögötted, ha bármi gáz van, majd a gazdi megment, és sosem tudtunk vele megfelelően kommunikálni kénytelen voltunk/vagyunk ilyen eszközökhöz folyamodni.

Nyilván te az első pillanatban felállítottál egy magas tekintélyt a kutyának, és a szeretet mindig csak az engedelmesség után következett.

Viszont a mi esetünkben már beégett hibás viselkedéseket kell kijavítani a kutyában is, és magunkban. Talán nem is tapasztaltad, hogy ez mennyivel nehezebb. Mert az amatőr gazdi, aki csak szereti a kutyáját, az hiába áll ideig óráig a sarkára, újra és újra elárulja a kutyának, hogy ugyanaz a lúzer aki régen volt :) A kutya átlát a szitán, nem hiszi el egy könnyen, hogy az utána baktató lúzer egyik napról a másikra nagy fehér főnök lett.

Tehát egy már elszúrt kapcsolat helyrehozásánál van ilyenre szükség, természetesen ha az elejétől helyesen állsz hozzá, akkor fel sem merül.

Csakkitty.

Leírok egy történetet a lájtosabb-ból.

Ha már a kötődési tréningről van szó.

Melóztam a fehér keresztnél( leírom a nevét bátran mert így volt.)Leadtak ott egy 3 éves Malamutot, mert rendszeresen megteperte a családtagokat.A kutyát kiskorában még az ágyba is felengedték, hogy ott aludjon.

Amikor a kutya kicsinek harapdálta a családtagokat, elröhögték. Lényeg a lényeg a gazdája behozta a menhelybe, mert a kutya harapóssá vált a többi családtaggal szemben.

Örökbe adni nem lehetett, ezért a liga úgy döntött, ha nem lehet a kutyát leszoktatni a harapósságáról akkor elaltatják.

Jött is egy kiképző, hozott két kiló kolbászt amit a kutya bezabált a rácson keresztül, de bemenni nem tudott hozzá.

Szóltak próbáljam meg én. Odavittem két rekeszt a kennel elé, hogy magasabban üljek, mint a kutya. Egy szót nem szóltam a kutyához. Olvastam egy újságot látszólag.

Mikor a kutya odajött kíváncsiskodni az ajtóhoz végig húztam a kezemet a hátán. Volt nálam néhány szem száraz táp is. Először szemenként bedobtam a betonra, amit felevett.Utána a tenyeremből adtam neki oda a többit.

Felálltam elmentem. Később visszamentem egy pórázzal a nyakamban amit a kutya is jól látott. Azt hitte kiviszem a kennelből sétálni. Nem majd ha megérdemli.

Fél óra múlva megint otthagytam, de a pórázt felakasztottam a kennelre, hogy csak nézegesse.

Nem telt el tíz perc a kutya elkezdett vonítani keservesen.

Na mondom eljött az idő, hív a vadon szava.

Egyszerűen bementem a kennelbe és kihoztam a kutyát sétálni. Onnantól kezdve nem hogy morogni hanem össze-vissza csóvált mikor meglátott.

Tehát itt a póráz váltotta ki a kötődést, és a vágyva várt séta.

Ha elmész egy menhelybe és viszel magaddal egy pórázt és a többi kutya ezt látja, mindegyik azt hiszi, hogy ő lesz hazavíve.

Az előző leírásban megvontam a kutyától a sétát és ez hatásos volt ránézve.

Majd azt is leírom egyszer, hogy a kölyök kutyámat, hogy szoktattam.

De ez itt megintcsak más story! Te itt bemutatkoztál a kutyának. Te, aki domináns, aki nem fél tőle, nem foglalkozik vele. Te itt tiszta lappal indultál.

Én viszont annó olyan lappal indultam, hogy abban a pillanatban ahogy lecsatoltam a pórázt, a kutyám világgá szaladt, mert egynéhányszor körbe kergettem a kerületen, és megtanulta, hogy ez jó móka. Marha jó móka a négysávoson rohangáló kutyával élni, elhiheted. Nekem ezer és ezer már elkövetett hibámat kellett kijavítanom. Az sokkal nehezebb, mint eleve jól csinálni. Ebben a sztoriban is az van, hogy eleve jól csináltad. De ha a gazdáknak kell visszaszerezni a tekintélyüket? Az mennnyiben lett volna más?

Teljesen más az, ha tiszta lappal indítasz! Az általad említett kutyát a gazdája cseszte el. Ha a gazdája ült volna oda, és csinálta volna ugyanazt, amit te csináltál, szerinted ugyanaz lett volna az eredménye? Biztosan nem.

És azt is gondolom, hogy ettől még nem figyelt rád a kutya minden pillanatban, és nem tudtad behívni erős ingerkörnyezetből. Ez itt egy bemutatkozás, nem több. Egy jól megcsinált bemutatkozás. De mi akik már elrontottuk a kutyánkat, nem tudtunk újra bemutatkozni.

Csakkitty:

Csak az a gond, hogy akik ezeket kérdezik (nem te).

Itteni leírásokból nem lehet tökéletes információt adni.

Az ember nem látja, hogy a másik mit csinál, hol hibázik és mikor kellene korrigálni.

Nyilván aki első kutyás és főleg kölyökkel kezdi, annak célszerű egy olyan másik kutyás társaságát keresnie aki régebben benne van a kutyázásban. Járt kutyaiskolába megtudja magyarázni az újdonsült kutyásnak, hogyan kell a behívást gyakorolni, láb mellett pórázon sétálni.

Az, hogy az új kutyás ezeket vizuálisan is látja sokat számít.

Persze én is voltam kezdő, de nekem első utam volt a kutyasuli, mert beláttam, hogy egy 4 éves Németjuhásznak nem lesz elég egy otthoni valamilyen tanítgatás ami valószínű nem vezettet volna eredményre.

Persze, hogy kell erős inger környezet különben nem megy.

A kérdező azt írja, hogy amúgy rendben van a kutyája, csak amikor kutyatársaságban van akkor a kutya nem figyel rá.

És ilyenkor mit csinál a gazda? Hívogatja?

Mikor a kutya önfeledten játszik másik kutyákkal egy darabig hagyni kell. Mikor indulni akar a gazda akkor egy erélyes pattanós hívószó és egyben elindulás hazafelé nem tétovázva. Nem kell a kutyát becserkészni.

Egészen biztosra veszem, hogy a kutya felfigyel és követni fogja a gazdát. A hangsúly nagyon fontos.

Nem lesz nehéz a kérdezőnek hiszen írta, hogy a kutyájával alapvetően semmi gond nincs.

De ha mégsem sikerül azért írtam mert ezeket a dolgokat látni is kell, hogy tudja az ember, hogy a szóban forgó kutyás hol hibázik.

Épp a napokban volt egy kölyök törpe snaci a téren akivel az én kutyám játszott.

A következő volt:

Mondja a hapsi, hogy neki már mennie kell és pórázra akarta tenni a kutyáját. Elkezdett körözni a kutyája körül.

Mondtam neki, hogy még ne tegye pórázra.

Induljon el és félúton hívja a kutyát de ne álljon meg.

Így is tett. Lám a kutya utána ment, de azért még utána szóltam, hogy még ne kösse meg, majd egy kicsit arrébb.

Persze dicséret meg stb....

Amivel viszont én besegítettem az, hogy a kutyámat lefektettem, jelzésképpen a kölyöknek.

Na mármost ugye a kérdezőnél is ilyen gondok vannak.

A többi kutyás társnak is be kéne segítenie, ha látja, hogy az egyik kutyát a gazdája nem tudja behívni.