Holnap veszek egy Sztafit, hogy fog reagálni rá a szuka pit bullom?

Igen, bármelyik másik kutya tud ilyen lenni, csak talán mégse olyan egyszerű ezt elérni egy másik fajtánál mint ezeknél.

Egy vizslába kicsit több energiát kellene belefektetni, hogy vérengző vadállat legyen, mint mondjuk egy pit bullba.

nem éppen..véletlenül tesóméknak pont magyar vizslájuk volt...úgy elrontották, hogy a saját gazdáját megkapta....ezért ivartalanítva lett....aztán 1 évre rá elszökött, én visszavittem...ez ment kb. 4-5 hónapig végül mondtam a menhelynek adják oda a németeknek, mert már többször is vinni akarták, mert egy gyönyörű kutyus volt...jó ő nem úgy volt agresszív h széttéplek ha meglátlak, de nem lehetett nála tudni mikor kattan be...de velem meg pl a másik gazdijával végtelenül édes tudott lenni! kutyasuli kellett vna neki meg persze nem egy 100nmes lakás...

azért tartják brutálisabbnak mert a harapása nem egyszerűen harapás, hanem rá is fog egyben, rázár rendesen így ha nem enged elég könnyen tép....de ha szerető családi körben nevelik, hidd el az a kutya nem tudja magáról, hogy ő valójában mi is, persze tisztában az adottságaival de soha nem használna, inkább tűr....magas fájdalom tűrés...

sőt kisgyerek is addig nyúzta meg játszott vele és védte, amikor sétált az apróság ott ment vele segített neki vigyáztak rá neh elessen...az egyik leghálásabb fajta szintem, főleg amelyik megtapasztalta h valójában minek is tenyésztették...

Nézd én láttam közelről olyan pitet, akit szeretetteljes családi közegben neveltek két gyerek mellett. 3 éves volt, mikor kutyaiskolába vitték. A kiképző odament hozzá kezet szagoltatni, és azonnal nekiment a kutya. Na és persze minden kutyának is neki akart menni. Gazdiéknak pedig korábban annyi volt a gondjuk, hogy húzza a pórázt. Egyszer kellett neki ilyen ingerkörnyezet, máris átkapcsolt zsákmányra.

Ezután nyilván eldőlt, hogy rehab lesz itt, nem csoportos foglalkozás. Az első rehabot a pályán kívül, tisztes 10 méteres távolságból néztem. Annyit kellett hibáznom, hogy leguggoltam, máris úgy benézett magának, hogy komolyan megijedtem kerítésen keresztül is. Én aztán belemenős vagyok, de vele nem mertem farkasszemet nézni, lesütött szemmel fordultam ki a helyzetből.

És ő egy családban, szeretetben nevelt kutya. Egy yorkinál ha dominancia gondok vannak, akkor jelölget a lakásban, esetleg acsarkodik a nagy kutyákkal. Egy beagle megtagadja a behívást. De egy pit igenis agresszív lesz.

Nekem a világon semmi bajom a fajtával, de neki kemény gazda kell, mert kemény kutya, ezt kár lenne tagadni. És ha nincs fogásra tanítva, akkor nem csak fog, hanem ráz is rögtön. Hadd ne kelljen egy pit tulajdonosnak megmagyarázni, hogy mi az eredménye, ha ráráz egy kézre, vagy lábra, vagy másik kutyára...

Tökéletesen így van, csak helyeselni tudok. Ezért mondtam, hogy nem értem minek még egy kutya a kérdezőnek.

Én nem biztos hogy bevállalnák két ilyen kutyát, pedig egész életemben nagy testű fajták között voltam, és pár dolog csak ragadt rám a nevelésből.

Ahogy én látom, divatos fajta lett, a pitt, és a staffordshire is, aminek az lesz a következménye, hogy a sok nem eléggé felkészült gazdi miatt, majd növekszik a kutyatámadások száma, és mindenki a fajtát fogja hibáztatni, nem a felelőtlen embereket.

Tudom, mert épp amikor meg lett a rotink, akkoriban nagyon divatos fajta volt, és nagyon sok roti támadásról lehetett hallani, emiatt az én bűbáj, aranyos, engedelmes teljesen nyugodt rotimat is vérengző fenevadnak nézték.

Szóval jobban meg kéne gondolni, és nem kéne a kérdezőnek még egy kutya. Az is nagy haladás, ha minden körülmények között, tud bánni a mostanival.