Hogyan viselte a kutyátok az ivartalanítást (elsősorban szuka)?

második vagyok.

Én nem bántam,hogy változott, elsősorban ezért is műtettük meg. Nagyon harcias volt (kicsi létére) és nem lehetett megsimogatni. Most meg még ő mászik az ölembe hogy szeretgessem. :)

Nekem az első kutyám nagyon hisztis, ennek megfelelően egy hétig vergődött a műtét után. :D Tényleg fájhatott neki, de azért nem annyira, mint amennyire rájátszott. Ő mindenre rájátszik legalább 50 %-ot. :)

A másik kutyám egy nagyon profi orvossal műttettem meg. Saját lábán jött haza a város másik végéből. Abszolút jól viselte, mondjuk alapvetően jó természete van. De semmi nem volt. Szépen pihent, nem akarta a sebet sem bántani, türelmesen várt, hogy elmúljon a fájdalom és a viszketés. :)

Amikor hazavittük, akkor csendes volt, elvonult, az orvos tanácsára békén hagytuk. A tizedik napon visszavittük varratszedésre, azután már szépen sétált, pár nap múlva rendesen evett, ivott. Nem szerette, ha piszkálták a sebét, de amikor már szépen összeforrt, akkor csak egy kis fehér csík maradt.

A legfontosabb: műtét után vigyétek a kutyust egy csendes, félhomályos helyre, ahol békén hagyjátok. A normális, ha 2 óra után lábra áll és a nap végére már rendesen iszik. Másnap már enni is fog, éhes lesz. Remélem, hogy tudtam segíteni.