Szerintetek kibírja tavaszig a bezártságot?

Nem elítélésről van szó.

De egy kutyababának lakásban lenne a helye. Ha aztán ki is szoktatjátok ridegtartásra.

És jó lenne, ha lenne mellette még egy kutya, mert olyan lehet neki az egész, mint egy börtön. Neki sokkal több az az idő, amit egyedül tölt, mint ahogy azt az ember érzékeli.

Jó lenne, ha megfogadnátok és legalább a tavasz beálltáig bent lehetne nálatok.

A lakás nem csak a hideg ellen van, ott nincs egyedül, nem fél és nem lehet baja.

Mert hallottam már olyant, hogy védett kennelből róka vitt el kölyök kutyát...

Még valami.

Nagyon igaz, akár az embergyereknél, a kölyökkori beidegződések nagyon fontosak, a szocializációhoz,az engedelmességhez szoktatáshoz nagyon kellene, hogy veletek éljen a lakásban.

Egy nehezen kezelhető rottit senki nem kíván magának...

Már csak azért is érdemes lenne kisírni, hogy bent lehessen, mert túl azon amit előttem már elmondtak (kölyöknek hideg van, falkaállat szenved egyedül, és fontos szocializációs-bevésődési fázis van, ami kihat az egész életére) most még abban a méretben és korban van, hogy tudjátok nevelni. Ha ilyenkor bent van a kutya, akkor nem hagyod rá a rosszalkodást, hanem letiltot, kénytelen vagy, mert bent zavar. Kint ráhagynád, és később, mikor már jóval nagyobb lesz, lehetetlen lesz fegyelmezni. Ha picikorában nem tanuljátok meg egymás nyelvét, nem tudod kommunikálni felé az elvárásaidat, akkor felnőtt korára tényleg kezelhetetlen lesz, és azért ő nem egy kicsi és visszahúzódó fajta, hanem egy kőkemény örző-védő kutya.

Szóval most, amíg még jelentős fizikai fölényetek van, és a kiskutya fogékony mindenre, neki kellene állni a közös élet, a kötődés, és a tekintély megalapozásának. Ha ez elmarad, márpedig kennelbe zárva elmarad, akkor az helyrehozhatatlan károkat fog okozni a kapcsolatotokban.