Még lehetséges, hogy beleegyezik?

Ne haragudj , de én nem adnék neked egy kutyát ezek után.2 kutya és 2 hörcsög bánta a vágyakozásodat.Az meg sztem elég hülye ok , hogy kinti kutya és ezért nem foglalkoztál vele , sztem nem nagy dolog kimenni napi legalább 20 percre a kertbe játszani a kutyákkal.

Ha tényleg megváltoztál , először a most nálatok levő kutyákkal foglalkozz , lássák rajtad h törődsz velül , és csak később hozd fel az új kutya ötletét.

Most őszinte leszek, de ne haragudj meg érte!

Én anyukád helyébe semmilyen kutyát nem vennék neked!!!

Eljátszottad már sztem te anyukád bizalmát ebben a tekintetben. Volt már kiskutyád, de te nem is törődtél vele. Most meg kellene egy újabb, akivel ugyanúgy nem törődnél?

Azért mert pici és a lakásban mindenhol veled van, foglalkozni kell ám velük! Tanítani, játszani vele, etetni, sétáltatni, ápolni stb

Ez nem játék, hanem komoly dolog, mintha a gyereked lenne.

Én azt javaslom, hogy mondd el anyukádnak, hogy megértetted mi az a felelősség, tudnál gondoskodni egy kiskutyáról és engedje meg, hogy bebizonyítsd.

Esetleg fogadjatok örökbe egy kistestű cukiságot valamelyik menhelyről. Vannak fajtatiszták is, de olyan cuki keverékek is vannak, hogy csak na.

Sok sikert!

Bakker, a yorki szobakuya -.-

meg kéne nevelni hogy ne pisilje le a szőnyegeiteket és bent lehet tartani... nem kell oda másik kutyu

Ne haragudj, de a leírásod alapján én egy plüsskutyát nem adnék a kezedbe. Persze, megváltoztál... Gondolom minden kutya előtt ezt mondtad és miután meguntad kihajítottad az udvarra. Az ilyen embereknek nincs szükségük kutyára, csak felvágni kell, mi? Vagy esetleg megirigyelted valakitől a kiskutyát? A kutya 10-15 évi felelősséget jelent, nem csak addig kell vele törődni, amíg kölyök.

Inkább foglalkozz a most meglévő kutyáiddal. Neked tényleg semmi lelkiismeretfurdalásod nincs amiatt, hogy sosem törődsz velük? Azt akarod, hogy mégegy kutya szenvedjen miattad? Mert nyakamat tenném rá, hogy az is az udvaron fog landolni.

Mivel a kérdező gyerek még (legalábbis így ítéltem meg az írásodból) nem kéne leírni szegényt!

Melyik gyerek tud huzamosabb ideig foglalkozni egy állattal? Ilyenkor kéne a szülőknek foglalkozni vele, egy gyerek az gyerek, kell a kutya, de amikor már nagyobb elveszett a csoda, akkor már nem érdekes. Én is ilyen voltam.

Volt egy tacskó keverékünk, bár mikor idekerült hozzánk még csak két éves voltam. Sosem vittem sétálni mikor nagyobb lettem, nem játszottam vele (szüleim kutyája volt), aztán a tacskó keverék mellé lett még egy tacsi keverék (kb. 8-9 éves lehettem), érdekes volt, amíg meg nem nőtt (ő máig él, az első tacsi keverék 18 évesen meghalt), aztán hoztam melléjük egy németjuhász-stafford keveréket (ekkor 12 voltam), vele nagyon sokat foglalkoztam, jártunk kutyasuliba, sétálni, stb. Aztán jött a negyedik melléjük, egy csivava (ekkor voltam 17), vele már valóban úgy törődtem, ahogy kellett. Aztán meghalt az első tacsikeverékem, akkor maradtak hárman. Tavaly márciusban hoztam haza egy másik csivavát (bár ő 6 évesen került ide), konkrétan hiába próbáltam megszerettetni magam vele, inkább anyumhoz ragaszkodik, engem le sem tojik. :) Aztán meghalt a németjuhász-staff keverékem, és szeptemberben hoztam ide a németjuhász babámat, akit szintén nagy felelősséggel és sok szeretettel nevelek, mint a csivit (konkrétan gyermekeim).:)

Szóval attól, hogy valaki gyerekként nem tudja még mi az a felelősség valójában, attól még később meg tud változni. Most 23 vagyok.. egyébként. :)

Ha anyud megengedi a kutyust, akkor szupi! De most már tényleg bizonyítsd be, hogy alkalmas vagy rá! :)

17:06-os vagyok! :) Mielőtt kötözködés alapja lennék! A németjuhász és a csivava is járt/jár iskolába. :)

Vagyis a németjuhásszal januárba kezdünk. :)

Jelenleg négy kutyám van, de imádom őket, mindent megkapnak amit szeretnének és ami kell! :)

És mellettük még van két perzsa macskám, egy papagájom, 2 csincsillám és a halak. :)

Nah.. mi ez, ha nem felelősség?