Van olyan akinek eredményesen sikerült már leszoktatni a kutyát a baromfi gyilkolásról?

Igen. De nem dorgálás kell, pláne nem utólag, hanem letiltás pontosan akkor és ott amikor elkezd vadászni, majd utána munka azon, hogy ignorálja őket.

A villanypásztor is segíthet, igen. Vagy a láthatatlan kerítés. De a nevelés is elég lenne.

Persze, bármiről le tudom szoktatni. Macskákról is. De csak konkrét macskákról, mert nincs annyi macskám, hogy a macskát mint állatfajt megértse, így csak az adott macskákat nem üldözi, hanem elviseli, hogy hozzádörgölőzzenek, néha ő is bolhássza őket a fogával. Ez foxikeverék, az előző drótszőrű foxi volt. A mostani kb. 7 hónapos korában került hozzám.

Egy titka van a dolognak: hogy hallgasson rád a kutya. Könyörgéssel nem lehet semmire se menni. Nálam az alap a "nem szabad", amit megért, ez bármire alkalmazható. Ha ezt hallja, akkor abbahagyja azt, amit éppen csinál. A nyitva hagyott kapun is ezért nem megy ki, akkor se, ha én épp nem vagyok látható.

Az előző kutya idejében voltak tyúkok, amiket szeretett elkapni, de bevittem hozzájuk, és mikor izgatottan vadász üzemmódba kapcsolt, akkor rászóltam, hogy nem szabad. Ha továbbra se higgadt le, hanem a tyúkokat fixírozta mereven, akkor elkaptam a grabancát, és megrántottam, hogy rám figyeljen. Ezt kell rendszeresen ismételni, hogy beviszed, és ha vadászni akar, akkor rászólsz. Egy idő után már egyáltalán nem fogják érdekelni a tyúkok.

De ez csak akkor működik, ha alapból is hallgat rád, anélkül is, hogy ijedt hangon kiabálnál vele.

(A kutyanevelésnek anno az lett a következménye, hogy a kutya jól elvolt a tyúkokkal, bent lehetett hagyni köztük. De aztán jöttek új tyúkok, akik nem tudták, hogy a kutya veszélyes, és elkezdték csipkedni. A kutya meg tudta, hogy nem szabad visszaharapni, így egy idő után félni kezdett a tyúkoktól, mert azok meg elszemtelenedtek, és minden rosszindulat nélkül, csak kíváncsiságból belecsipkedtek a csillogó orrába meg kilógó nyelvébe, hátha valami ehető dolog.)

Ne fogadj be ismeretlen előéletű kutyát a baromfiak mellé. Ezt a kutyát add olyannak, aki nem foglalkozik baromfival.

a villanypásztor és egyéb védőeszközök árán vehetsz olyan fajta kiskutyát, (8 hetesen már hazaviheted, az a hivatalos elválaszthatósági kor) ami nem vadászkutya vagy kotorékeb vagy ismeretlen fajtákból származó keverék.

Vagy ültess káposztát, a tyúkokat meg vágd le és tedd a fagyasztóba, háztáji tojást meg vegyél a piacon.

Bár így a mostani kutyád majd körülnéz a szomszédoknál is tyúkért, de a nyuszikat sem vetik meg. :P

Ha olyan fajtajelleg, akkor a vadászösztön "kiirtása" az egyik legnehezebb dolog. Patkányozóknál, terriereknél, szinte lehetetlen.

Ha lehetséges, akkor is nagyon kell érteni hozzá. Utólagos dorgálással semmire nem mész. Minél erősebb benne az akarat a cselekvésre, annál inkább meg kell előzni a cselekményt!

Tehát ha nagyon erős benne a vadászösztön, akkor már akkor is lekéstél a fegyelmezéssel, mikor még csak rámozdul a prédára!

Elébe kell menni, és már a vadászó mentális állapotból is ki kell zökkenteni, mikor a prédára kezd "fókuszálni", már arról is tiltani kell!

(A fókuszálás nem azt jelenti, hogy nem nézheti őket. Rájuk nézhet, ha közben nyugodt, rezignált közönyös állapotban van. Ellenben figyelhet rájuk úgy is, hogy épp nem néz oda, de látod rajta, hogy rájuk koncentrál.)

Szóval ehhez a trénernek is kell némi rutin, és még akkor is idő, és energia igényes. Rendszeres, állhatatos, profi trenírozást igényel, mert ez sok kutyánál, egy elképesztően erős ösztön.

Egy jó helyre telepített villanypásztor, (ami a tyúkokat nem rázza meg) segíthet.