Milyen kistestű kutyafajták vannak, amit kertben is lehet tartani?

Az a baj, hogy a testtömegéhez képest nagy a testfelülete a kistestű kutyáknak, amin keresztül hőt adnak le. Nem véletlen, hogy a Bergmann-szabály alapján a rokon fajok képviselőinek mérete az egyenlítőtől a sarkok felé nő, minél nagyobb a testtömeg annál kisebb a relatív testfelület, így a hőleadás is kisebb lesz a hőtermeléshez képest. Tulajdonképpen az van, hogy a nagyobb test több hőt is termel, a hőtöbblethez képest meg nem arányos a testfelület növekedése. Persze ez nem univerzális szabály, hanem általános minta, de a farkasféléknél pont érvényes. A kistestű kutyák gyakorlatilag a tömegükhöz képest nagyobb felületen veszítenek hőt, mint nagyobb társaik.

De nem is ez a legnagyobb probléma, hanem hogy nem is alkalmazkodtak a hideghez. A kistestűek ölebek, vadászkutyák, ezek úri mulatságok, a nemesek tartották őket. Bár sok fajtát nem a hálószobában tartották (az ölebeket gyakran igen), de nem alaptalan amikor a filmekben az urak az asztal alá dobálják a csontot, a kutyába törlik a kezüket, volt nekik szélvédett 10-15 °C-os helyük. A kistestűek csak kint tartása a kommunizmussal kezdődött a második világháború után, amikor szépen megfosztották a nemeseket a rangjuktól, rekviráltak, mindenki egyenlően szegény lett és mindenkinek elérhetővé váltak a nemesi fajták. Csak a paraszt bácsi, aki világ életében pumit, pulit, kuvaszt tartozz kint (amiknek igen sok idejük volt alkalmazkodni a hideghez), nem is gondolta, hogy ezek a kutyák addig nem úgy voltak tartva, ők nem házőrzők. Meg is fagytak a kutyák, csak nem verték nagydobra, hanem csendben elásták őket.

Ez nem azt jelenti, hogy a fűvel érintkezve tragédia történik, de alapvetően nem alkalmazkodtak ahhoz, hogy ők 0-24-ben csak kint legyenek. Persze találkoztam már tizenéves kinti kistestűvel nem garancia, hogy megfagynának, de kellemetlen ha fáznak, a hideg kikezdi az ízületeiket, stb.

#3

A Bergmann-szabály nem vonatkozik a sarki rókára, különféle méretű pingvinekre, stb.?

Hát akárhogy is nézem #3, arányaiban a sarki róka nagyobb mint a sivatagi. A sivatagi róka súlya 0.7-1.6 kg, a sarki róka súlya 2.5-8 kg.

A sivatagi róka a rókák és kutyafélék legkisebb termetű faja. Szóval szerintem itt érvényesül a fent említett szabály; ha nem is markánsan.

A világ legkisebb pingvinfaja a kék pingvin, Ausztrália partjainál, Tasmánia partjainál él, kb. 1.5 kg. A világ legkisebb pingvine. A világ legnagyobb pingvinfaja a császárpingvin, az Antarktiszon költ, ebben az időszakban más pingvinfajok északabbra húzódnak. A súlya 22,7-45.5 kg között van. Szerintem ebben az esetben is érvényesnek mondható a szabály.

Szerintem valamit félreértettetek a #3-as válaszomban, mert nem írtam, hogy általánosan ne lenne érvényes. Azért írtam, hogy nem univerzális mert az élőlényekre más tényezők is hatnak és előfordulhat olyan, hogy adott rokon mégis valamiért eltér a többiektől, például szigeti gigantizmus miatt. Azért jeleztem, hogy általános, de vannak kivételek, vagyis nem univerzális, mert biztos hogy jönni fog valaki, hogy bizonyítsa a kutya kint tarthatóságát a kivétellel.

De ha csak a hőmérsékletet vesszük figyelembe, akkor a melegvérű állatoknál a rokon csoportok képviselőinek mérete mindenképp növekszik a sarkok felé haladva.

Kistestűt kinntre ne.Tavasztól őszig,ősz végéig el lehet kinn,de ilyenkor már Nov.- Dec nem tesz neki jót.

Megint más a kérdés ha van spéci kutyaházad

Mikor gyalog elmegyek a boltba és látom a kertes házakban a kis testű törpe tacskót az udvaron ....legszívesebben a gazdáját tenném ki pucéran egész éjszakára. Jobb időkben kibújnak a kutyaházból de az egész telet elbújva töltik. Sajnálom őket hogy ekkora tahó nyomorék semmirevaló gazdájuk van.

Egyébként pedig ha kölyköt szeretnél légyszíves ezt a telet bírd már ki hogy nem teszed ki a hidegbe legalább fokozatosan szokja már meg tavasztól ha mindenképp kint a helye....