Örökbe fogadjak egy blökit?

Amíg időd sincs vele foglalkozni, inkább ne tedd. Legyen szinte egész nap egyedül egy panelba bezárva szegény?

(Én akkor fogadtam be a kutyusom, mikor kertes házban éltünk,napi egy hosszú séta mindig megvolt. Sajnos a sors úgy hozta, hogy lakásba kellett költözni. Kövezzetek meg nyugodtan, de nekem hatalmas teher volt a folyamatos kutyasétáltatás.. Hajnalban munka előtt, utána rohanni haza, mert le kell vinni, folyamatosan hozzá kellett igazítani a napot, mert ott ő az első.)

Esetleg egy cica testvérpár vagy két tengerimalac?

Nekem ők vannak kutya mellett, úgyhogy tudom, melyik mennyi időt igényel és azt mondhatom, hogy a tengerimalacokat reggel ellátod szénával, vízzel, táppal, akkor egésznap elvannak egymással, nekik a legfontosabba a fajtársuk, persze, mikor otthon vagy igényelnek ők is némi szeretgetést, törődést.

A cicák pedig szintén elvannak egymással, játszanak, nekik is hagysz kint szraztápot és vizet, meg macskabútort és játékokat, de lehet, hogy ha lustább típusok, akkor még egymással se törődnek majd, hanem egésznap alszanak, mert a cicák ilyenek kb. Aztán hazaérsz adsz nekik szaftos kaját meg kicsit foglalkozol velük és ennyi.

Viszont a kutya más téma. Mikor kertesben laktunk és ketten voltak, akkor se voltak úgy el. Nekik a gazdi a minden, ha nem általános 8 órás munkarendben dolgozol, hanem 10-12 vagy több órákat vagy távol és nem csak heti 3 nap, akkor tiszta depis lesz. Nekik rád van szükségük, sokkal több törődést, közös időt igényelnek, mint a cicák és a tengerészek.

Utóbbiakkal is kell foglalkozni azért bőven lehet is, de a kutya az egy életforma.

Szerintem is engedd el. Egy örökbefogadott kutyához sok idő, türelem, nevelés kell. Nem annyi, hogy elhozott, berakod a lakásba, néha leviszed, aztán jól van.

Én sem merném bevállalni úgy, hogy van kutyás tapasztalatom és kertes házban élek. De jelenleg napi 9-10 órákat vagyok távol otthonról.