Honnan tudom, hogy “eljött az idő”?

Van egy 14,5 éves törpe uszkárom. Sajnos egész életében baj volt a fülével, folyamatosan be volt neki gyulladva, sok féle tápot kipróbáltunk, próbáltam neki főzni is, de ezektől a füle sem nagyon javult, viszont hányt, meg ment a hasa mindig ha más kaját evett, mint a megszokott. A fülével voltunk már sok kivizsgáláson, nem jöttek rá mi a baja. Kapott már antibiotikumos fülcseppeket, sima fülcseppet, gyógyszert, antibiotikumot, de változás csak max 1 hétig tart, aztán visszatér a fülgyulladás. Hallani már egyáltalán, semmit nem hall. A látása is elég rossz, sokszor neki megy az ajtónak, falnak, szekrénynek stb. A teste tele van szemölcsökkel, amire az állatorvos azt mondta, hogy a korával jár. Ezzel az a baj, hogy van olyan, amit véresre szokott vakarni. Szegénynek az egész teste viszket. Próbáltunk különféle kajákat, gyógyszereket, samponokat, de változás szintén pár napig tart. Elég sok fogát ki kellett már húzni, hiába mostam a fogát rendszeresen, meg kapott fogtisztítókat, kutyáknak való “szájvizet” az ivóvizébe, nagyon hamar fogkövesednek a fogai, ezért már nem sok foga van, ebből kifolyólag egyben nyeli le a kaját, és hiába van neki evést lassító tálja, kb minden evésnél visszahányja a kaját, olyan nagy falatokat nyel le és gyorsan.

Ami még probléma, hogy újabban rendszeresen bepisil. Hiába próbáltunk kutyapelenkát, nem pisil rá, hanem inkább a szőnyegekre, helyére, majd benne fekszik. Az egész lakás kutyapisi szagú. Most is elmentünk itthonról, indulást előtt kivittem pisilni. 2,5 óra elteltével hazaértünk, de addigra már bepisilt. Most egy ideje itthon vagyok betegség miatt, de ha visszamegyek dolgozni, egy 8 órás műszak alatt nem tudom hányszor fog bepisilni…

Sok állatorvosnál voltunk már, magyarországon is, itt külföldön is többfélénél ahol lakunk, de a problémára nem találtunk megoldást.

Nagyon sajnálom, nagyon szeretem, 3 hónapos pici kora óta velem van. Sok állatorvosnál jártunk már, sokat hagytam ott állatorvosnál, de már nem bírom. Nagyon szeretem, pici kora óta velem alszik, a szívem szakad meg. De elgondolkodtam az eutanázián.

Sokat utazott velem, bárhova mentem, mindig vittem magammal. De az utóbbi 1 évben, bárhova megyünk, bárhol máshol vagyunk mint itthon, hányik. A bátyámékhoz rendszeresen viszem magammal mindig, és újabban, ha ott vagyunk 3 napot, azt a 3 napot végig hányja. A szőnyegeket, ágyat, kanapét, az ottani kutyának az ágyát, stb. Egyfolytában takarítunk. Anyukáméknál szintén. Ha odamegyünk, végig hányja az egész lakást. Itthon semmi.

Tényleg nagyon szeretem, pici kora óta velem van, nagyon okos, sok mindent megtanult, parancsszavakat nagyon jól ismeri, tényleg egy álomkutya. Velem alszik picike kora óta. De sajnálom, nem tudom mit csináljak, megszakad a szívem. Nem tudom mi lenne a legjobb megoldás. Napok óta csak sírok, képtelen voltam elmenni az állatorvoshoz időpontot kérni. Kérlek adjatok tanácsot! :(