Kinek mi vált be éjszakai kutyaugatás ellen?

Lassan tűrőképességünk végső határán vagyunk, mivel a szomszédunkban "tartott" elhanyagolt kutya a napközbeni őrjöngésen túl újabban már az éjszakákat is egyre gyakrabban ugatja át. Ha az úgynevezett gazdái házon kívül vannak, alapjáraton nem tudja feldolgozni az egyedüllétet és akkor minden apró zajra idegrohamot kap. Nyilván ez is megterhelő idegileg, mert kis telkekről van szó, közvetlenül a közös kerítés mellett egy kisebb kennelben tartják, mindössze pár méterre a házunktól. Minden be van építve, így áthelyezni máshová aligha tudja. Szóval a napközbeni őrjöngés még hagyján, de minden egyes éjszakán, amikor csak egy minimális kis szél van, kétségbeesett ugatásokkal próbálja jelezni szerencsétlen állat, hogy egyedül érzi magát. Ez aztán minimális megszakításokkal egész éjszakán át tart, egyre idegbetegebb rohamok formájában. A gazdái sajnos az etetésen kívül egyáltalán nem foglalkoznak vele, sétálni még soha az életben nem vitték, és ami a legzavaróbb, az éjszakai őrjöngésekkel se törődnek. Egyszer nem fordult még elő, hogy kijöttek volna hozzá. Mivel egy öblös hangú, nagytestű kutyáról van szó, nagyon durván szétbarmolja az éjszakai pihenést az egész környéken, de sajnos senkivel nem tudunk összefogni, mert mindenki lapít, inkább tűrnek. A szomszéd egy tipikus primkó és nem akarnak összetűzést vele. Tisztában vagyunk vele, hogy semmi értelme rendőrt hívni az éjjeli ugatásra, a problémát ugyebár nem oldja meg, de talán jelzésértékű lenne. Vagy keressük meg az állatvédőket? Eléggé tehetetlennek érezzük magunkat, épp ezért örülnénk olyanok véleményének, akik voltak már hasonló helyzetben vagy most is abban vannak. Az értelmes kommunikáció itt sajnos nem játszik, pedig normális esetben (normális szomszéd esetén) azzal próbálkoztunk volna elsőként. A házat csak béreljük, a tulaj pedig szintén nem akar konfliktust a szomszéddal, mert ő is jól ismeri a mentalitását.