Felelőtlen dolog így kutyát vállalni?
Májusban végzek az iskolával, majd szeretnék egy kis tacskót, viszont szeptemberben folytatnám a tanulmányaim, ami 3 hónap távollétet jelent a hétvégéket leszámítva. Ez után viszont dolgozni fogok, ami 8 órás távollétet jelent, de a többi időt vele töltöm.
Bentre szeretném a kiskutyát. Egyetlen rizikós tényező ez a 3 hónap, ezt leszámítva biztos vagyok a dolgomban. Vidéki faluban élek, kertes házban.
Napközben (míg nem vagyunk otthon) el lenne kerítve neki a házban egy kutyaovi, ahol szabadon mászkálhat anélkül hogy bármiben is kárt tegyen.
Azalatt a 3 hónap alatt sem lenne egyedül, szüleimmel lenne sokat.
Hogyhogy a szüleiddel lenne sokat? Nem egy házban laktok?
Ez nem a te kutyád lenne hanem a szüleidé. A kutya legfogékonyabb időszakában, amikor nagyon sokat számít, hogy mennyit van a gazdájával, hogy megtanulja a szobatisztaságot, az alap parancsokat, amikor fontos a szocializáció, hogy minél több helyzettel, állattal, emberrel ismerkedjen a kutya, te egész hetekre a szüleidre hagynád, csak hétvégente járnál haza, egy idegen lennél számára. Ők vállalják, hogy oviba, suliba, rendszeresen sétálni, kutya- és embertársaságba viszik? Akkor is inkább az ő kutyájuk lenne, nem a tiéd.
Azt se értem, hogy milyen tanulmány ez, ami 3 hónapig tart (valami tanfolyam?), de még ha így is van, utána meg rögtön munkába állnál, még mindig egy kölyökkutya egész napokat egyedül lenne.
Én nem látom, hogy alakulna így ki kötődés a kutyáddal, hogy tudnád tanítani, rendszerességre szoktatni, nem ajánlom így.
Arról nem is beszélve, hogy 18-19 éves vagy, a kutya jó esetben 10-15 évre szól - pont ez az időszak az ember életében, amikor nagyon kiszámíthatatlan, hogy hol/hogyan fog dolgozni, költözni, akár külföldre is stb.
Akkor legyen kutyad, amikor majd minden korulmeny adott hozza.
Szerintem nem tortenik semmi, ha kivarod ezt az x honapot, amig nem ersz ra.
Raadasul ugye most egy tacsko olyan 350-400 ezer kornyeken mozog, addig tudsz gyujtogetni is.
Volt és újra van tacskóm, az elsőt 13-14 évesen kaptam. Az iskolát kivéve mindig vele voltam, aztán elmentem egyetemre, addigra lett egy társa, de megérezte a távolságot. 14 évesen aludt el. Tudtam, mit vállalok, mindent megtettem érte és vele, amit tudtam.
Másodszor akkor hoztam kölyköt, amikor babával maradtam itthon és volt előre látható 1,5-2 évem minimum megtanítani mindent, amire szükség lehet. Így egy nem rongáló, szobatiszta, kinti-benti, gyerekhez szoktatott kutyám van. Előtte, amikor csak dolgoztam, eszembe sem jutott volna, mert napi 9-10 órát magára lett volna hagyva a munkaidőm miatt, ez meg nem nevelés. Neked sem javaslom még, amíg nincs a munka mellett kialakított életritmusod, amiben meg tudod keresni a tervezett kutyus helyét. Várj még vele.
Majd amikor TE foglalkozol vele, és nem lépsz le 2-3-x hónpokra azután legyen bármilyen állatod.
Addig ne, főleg mivel nem is a tiéd, hanem azé, akinek adod, hogy vigyázzon rá.
De ha munkába állok, akkor is távol leszek 8 órákat minden nap, és nem tudok kivenni 4 hónap szabit, amennyit most lennék vele egyhuzamban. Mert most májustól otthon leszek szeptemberig.
Egyáltalán akkor mikor jön el az ideális idő mikor az embernek az életébe beleillik a kutya?
Ha egész nap otthon van 1 éven keresztül? Mert egy pici kutyust nem lehet csak úgy 8 órára rögtön egyedül hagyni. Ezért gondoltam ideális időnek a mostani nyarat számomra. Viszont csak az a 3 hónap a bökkenő
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!