Menhelyről befogadott kutya mennyire tanítható?

Én is két éves kora körül fogadtam be a kutyámat, vele szinte azonnal megvolt a kapcsolat, igazából azért őt választottam, mert figyelt rám, kereste a társaságom, kijött a meglévő kutyáimmal, kicsit labdázott is és minden gondozó póráz nélkül sétáltatta (meg ugye ettől függetlenül mégsem kellett senkinek egy évig...). A szabályokat nagyon gyorsan elsajátította (behívás, megállás, helyben maradás, házban viselkedés stb), a trükkök tanítása volt nehezebb egyedül, mint a kölyökként hozzámkerült kutyáimnak, de ez talán nem is olyan fontos egy átlag családi kutyánál.

Menjetek suliba, ott sok mindenben segítenek. Kajáját kapja kézből különféle egyszerűbb feladatokra (pl behívás, szemkontakt felvétel), ha pedig mégis tálból etetitek, vezényszóra kezdjen csak enni és utána hagyjátok, hogy nyugiban elfogyassza.

Suli mellett vigyétek sokat sétálni, kirándulni, legyenek közös programok, ahol összecsiszolódhattok. Ha szereti más kutyák társaságát, tegyétek lehetővé, hogy játszon a fajtársaival vagy csak közössen bandázhasson velük.

Szóval szánjatok rá időt, gyakoroljatok és össze fogtok csiszolódni :)

Egyertelmuen nem tartod be a sorrendiseg szsbalyait. Ha betartanad,nem morogna.

Keress ra!!!! Etetes,seta,ajto.megerkezes,elbucsuzas szabalyok!!!!!!!

Alap, hogy nem utunk meg kutyat. Ezzel a foldre nyomassal is max csak azt ered el, hogy agresszivebb lesz iranyodba, gratulalok.

Tessek trenert hivni, mert nem ertesz a kutyakhoz es egy menhelyinel nagyon el lehet baszni, ha nem jol neveled!

Kerj segitseget, kell, nagyon!

"ilyenkor le szoktuk nyomni a földre és határozottan leszidjuk."

Ember, 4 óra múlva 2023 lesz, ez a dominancia alapú, alpha rollos, erőszakos fasság pedig még egy évvel elavultabb.

Milyen alapon várod el, hogy megbízzon benned, ha abban a pillanatban agresszív vagy, ahogy kinyilvánítja az érzelmeit?!

"Hogy kezdjem el hatékonyabban tanítani?"

Empátiával.

Kis lépésekben.

Szaktudással.

Jelenleg tele vagy elvárásokkal a kutya felé. Nettó önsorsrontás, mert nem látod miatta a kutyát, csak azt, hogy nem felel meg.

Lehet sok neki az inger, túl ingerszegény a juti, túl hosszú a póráz (még most), nem általánosította le a feladatot stb., stb.

Morgás: videóval keress fel egy hozzáértőt. Ha kajaféltés az

1. teljesen természetes. Nincs kaja = éhenhal a kutya. (Egyébként nem hiszem, hogy szeretnéd, ha a pizzád körül legyeskednék, meg hogy a padlóra nyomnálak, amikor megkérsz, hogy menjek arrébb.)

2. úgy tudod szoktatni fokozatosan, hogy hozzáteszel még finom falatot. Tehát ember a kutyakaja körül = jó.

De szakember nem ártana, hogy mindenki számára biztonságos legyen a tanulási folyamat.

Idén fogadtam örökbe egy 7 éves kutyát menhelyröl. Iszonyat kreatív és tanulékony. Őt pl. nagyon sokszor az érzelmei viszik. Magyarán reaktív. De fejlődik.

3 év körüli kutyát fogadtunk be menhelyről, oda utcáról került, kölykökkel, szóval nem volt túl jó előélete valószínűleg. Tréner, kutyasuli kellett volna minél hamarabb, de még most sem késő! Mi a 2. héttől egyéni órákra jártunk, mert SEMMIT nem tudott és közepesen pórázreaktív volt kutyákra --> séta közben kézből etetés nagyon sokat segített abban, hogy ránk figyeljen (tőlünk jön a kaja), minden alapvető parancs megtanításában és a behívásban is. Rengeteg türelem, még több szeretet, ugyanakkor határozott szabályrendszer és következetesség is kell (azzal együtt, hogy én önkritikusan bevallom, nem mindig sikerül nekem a következetesség). Szerencsénk is volt a kutyával, labi-bull keverék, az elejétől látszott, hogy okos, érdeklődő, nyitott kutyus, júliusban fogadtuk be, hetente jártunk a trénerhez, augusztusban már a Hajógyári szigeten pórázról elengedtük és augusztus végén család nyaralásra mentünk a Balcsira összesen 4 db 10 év alatti gyerekkel, semmi gond nem volt. Szeptemberben kezdtük vele az alap kutyasulit, azóta azt és egy középfokút is befejeztünk, most járunk felsőfokra. Nem lesz soha egy 100%-osan behívható, minden pisszenésre azonnal mozduló "katonakutya", de a hétköznapi élet teljesen jól működik vele, munkahelyre, családi eseményekre vihető, nincs szeparációs szorongása, kutyákkal többnyire jól kijön, tömegközlekedünk vele, állatorvoshoz szájkosár nélkül lehet vinni stb. Ismerjük a határait, tudjuk miben nem 100%-os, azokban a helyzetekben igyekszünk mindent megtenni, hogy ne legyen baj (nem engedjük el pl. ismeretlen helyen, mert 100%-osan nem behívható stb.)

Lenyomni teljesen kontraproduktív, csak még jobban fogja félteni tőletek a kajáját. Ha tápot eszik akkor a kajáját osszátok szét a sétákra, és kézből etessétek, ha olyat csinál, amit meg akarsz erősíteni (szemkontaktus: nézzen rád ha szólsz, láb melleti séta, nem rángatja a pórázt más kutyára vagy járókelőre, hosszú pórázon ha hívod odafut, lehet az ül, fekszik parancsokat is ezzel gyakorolni stb.) - NAGYON gyorsan megtanulja, hogy nálad állandóan kaja van, érdemes rád figyelni. Ha nem tápos, akkor jutifalatokkal. Ha nem jól motiválható kajával, akkor nehezebb dolgotok lesz, de nem lehetetlen, pl. kedvenc játékával.

Kutyasulit, trénert javaslok minél hamarabb, etológiai alapon, pozitív megerősítéssel dolgozót, illetve mondanám, hogy próbálj tájékozódni netről, könyvekből, de rengeteg elavult kutyanevelési tanács kering, mondjuk ahol falkaelméletről és ledominálásról beszélnek az kapásból felejtős. :-(