Ha kiviszem a kutyámat a szilveszteri robbantgatásba, akkor immunis lesz rá legközelebb?

Legyél kint vele amíg zajlik az esemény! És akkor nyugodtabb lesz! Mi is kimegyünk olyankor az udvarra!

Az én kutyám nagyon félős volt pár évig, szilveszterkor szegény nem tudta melyik asztal alá vagy hova meneküljön a hangok elől. Ilyenkor semmi nem segített, ha nyugtattam akkor megerősítettem benne, hogy félni kell, így hát azt találtam ki, hogy próbálom beavatni. A lehető legnyugodtabb hangon kezdtem el beszélni hozzá, éspedig ilyeneket: “nézd milyen szép”, “buli van kint”, “megnézzük együtt?”, “gyere menjünk ki”, “minden rendben van” stb. Kertes házban lakunk, és a hívásomra jött, kimentünk, ott tovább mondtam a legtermészetesebben, nulla aggodalom nélkül a hangomban a fentieket, figyelve a hangsúlyra és még véletlenül se érezze, hogy parázok. A hangnem nagyon fontos, bár kutyája válogatja ezt. Kíváncsi volt, mert a hanglejtésem azt éreztette vele, hogy valami jó dolog történik, és maximálisan bízhat bennem. Kicsit feszesebb lett a testartása, kicsit nyüszögött, látszott rajta, hogy izgatott volt, de nem félt! Mellette voltam végig kint, és folyamatosan támogattam a hangommal, hogy ügyes, bátor, jaj de jó a buli :D, és minden ami eszembe jutott. Felmérte a terepet, és ő jelezte már ha elég volt és beakart jönni. Megdícsértem, és bementünk. Majd utána ahányszor kimentem jött velem ki. Volt több olyan szilveszter, hogy gyakorlatilag végigaludta a durrogtatást, nagyon nyugodt volt. Maximálisan megbízott bennem, tudta ha bármi van én ott vagyok neki. Imádtam a személyiségét, szimbiózisban éltünk. 13 évet volt velem, tavaly ment el, most volt az első szilveszter nélküle, nagyon rossz volt, sírtam sokat, hiszen a szilveszter őróla szólt, hogy neki a legkisebb trauma legyen. A kutyák csodálatos lények, és ahogy Csanyi Vilmos kutyaetológus mondta: “A kutya még nem ember, de már nem is állat”. Én ezt megtapasztaltam. ❤️