Szerintetek sikerrel járok? Tapasztalt, sokat látott kutyások, helyzetelemzés kéne! =)
Hamarosan (egy év múlva, de ez a sokévi várakozás után meg se kottyan már :D) bővülünk egy nápolyi masztiffal, és terápiás kutyás kiképzésen akarok részt venni vele, de az csak a jéghegy csúcsa, az utolsó próba lesz, előtte két évig minden az én nevelésemen múlik.
Emberek terápiájára elvileg nem kifejezetten alkalmas fajta, mert van két híres tulajdonsága, amit a legtöbb tenyésztő nekem ki is emelt. Ez két olyan feladat, ami nem biztos, hogy sikerrel jár, mert nem teljesen nevelés kérdése.
1. Nem kifejezetten agresszív (sőt!), de egygazdás, domináns fajták, és tartózkodóak, sőt, bizalmatlanok az idegenekkel szemben, illetve, hogy nem tűrik jól a simogatást, inkább kitérnek, elkerülik, vagy jobb esetben elviselik (nem családtag esetén).
2. Másnak nem engedelmeskednek, ezért elterjedt a hírük úgy, hogy nehezen képezhető kutyák, mert:
- hamar megunják, feleslegesen nem akarnak semmit sem csinálni, csak arra hajlandóak, aminek ők is értelmét látják,
- más nem tud parancsolni nekik, csakis a gazdájukhoz és annak családjához képesek kötődni, más emberrel nem törődnek (és ezt a tulajdonságot sok kiképző zokon veszi, illetve elkönyveli a kutyát sötétnek, márhogy értelmi képességek tekintetében).
Van pontos tervem, hogy hogyan szocializáljam tökéletesen minden helyzethez, de a fenti esetben fogalmam sincs, hogy mennyiben alakíthatóak, mivel ez egyaránt genetikai adottság. Lehet, hogy jobbára zokszó nélkül eltűri a gyerekek és a felnőttek érzelmi kitöréseit, de az lehet, hogy nem a képzésén múlik, hogy örömöt is érezzen közben.
A nápolyit nem lehet jutalommal, kedveskedéssel vagy játékkal megvesztegetni, hangzik az egyöntetű vélemény a tenyésztőktől.
Márpedig a terápiás kutyáknál követelmény, hogy lelkesen álljanak hozzá a gyerekekhez és magához az emberi érintéshez, ha csak eltűrik, az bukta. Másik követelményük a jó irányíthatóság / engedelmesség, melyet mindenki gyakorolhat fölöttük, nem csak a gazdája.
Más molosszus tulajdonosok értékes tapasztalataira vagyok elsősorban kíváncsi, és minden érdemileg hozzászóló ember megoszthatja véleményét, természetesen ezt is örömmel veszem!
Nem nevelési tippek érdekelnek, hanem tapasztalatok, élmények, főleg egygazdásnak kikiáltott fajtákról :)
Most láttam meg az utolsó hozzászólást (16.48) - igen, én is ilyenre számítok, és mindent beleadok, hogy ha lehet, egy fokkal túllépjünk ezen az állapoton.
Csalódni NEM fogok, mert ismerem a fajtát (ha nem jön össze a terápiázás, akkor is fontos szerepe lesz, mert még annyi lehetősége van egy kutyának!). Csak az kérdéses, hogy mit lehet kihozni belőle, ha ilyen irányba terelem a nevelését. Érdekes, izgalmas kísérlet lesz :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!