A kutya kit tekint gazdájának?

Igazából félig meddig igaz amit mondasz, de mégsem.

Mert a kutya értünk van, de nekünk meg ki kell elégíteni a kutya igényeit.

A felsoroltak közül egyik sem, ráadásul az utolsó opció "aki behódol neki" már előre sejteti az előítéleteidet, ha csak nem rosszul fogalmaztad és úgy értetted, hogy akinek behódol...

Egyébként a kommentjeidben teljesen tökéletesen megfogalmaztad, hogy kit tekint a gazdájának, csak éppen totálisan félreértve, mert valójában az a kutya gazdája, akiért ő van. Ez elsőre lehet nem egyértelmű, de szépen, érthetően magyarázom, ígérem :)

Tehát az a kutya gazdája, aki feladatot ad neki, aki kiképzi, hogy aztán a hasznára legyen, aki használja őt arra, amire kell neki. Lényegében azt tekinti gazdájának, akinek feladatot teljesíthet, aki értelmet, célt ad az életének. Ha nagyon le akarom fordítani, ugyanolyan mint az emberi világban, neked is az a főnököd, aki feladatot ad neked, akinek dolgozol és ezért te pénzt kapsz, amiből a szükségleteidet ki tudod elégíteni. A kutyának te is adsz enni, inni, tehát kielégíted a szükségleteidet, azért cserébe, mert dolgozik/engedelmeskedik neked. Így leszel a gazdája.

Na és itt jön a csavar, az a rész, amit te is, meg sokan mások is totálisan félreértenek. Mert igenis a kutya van értünk, csak ezt sokan elfelejtették és azt gondolják, hogy az is a kutyáért történik, hogy tanítják, foglalkoznak vele és így azt hiszik, hogy ha foglalkozni kell vele, akkor máris ők vannak a kutyákért. Pedig az, hogy szépen sétáljon pórázon, üljön le a zebránál, hozza vissza a labdát tökre nem a kutyának fontos, hanem a gazdának. Ő tök jól ellene ezek nélkül a szabályok nélkül is, ösztönből sokkal előbb kezd el madarat kergetni vagy felásni a kertet. A kutyának csak az a fontos, hogy adj neki valami feladatot, amit megtehet érted.

Csak ha az az egyetlen feladata, hogy legyen cuki és feküdjön csöndben, lehetőleg egy helyben, akkor azzal már nem tud mit kezdeni. De miért is tudna, több ezer éve arra szelektálják őket, hogy tegyen, csináljon valamit a gazdájáért. Az meg az emberi hülyeség, hogy összekeverjük egy kutya meg egy divatos kiegészítő funkcióját. És ha ugyanazt várjuk el egy kutyától, mint egy szőnyegtől vagy egy kerti törpétől, akkor máris azt hisszük, hogy nem nekünk fontos, hogy csináljon valamit, legyen valami feladata, elvégre azt is macerának éreznénk ha komolyabb időt és energiát ölünk bele abba, hogy szép legyen a szőnyegünk. Bár hozzáteszem még a szőnyeget is néha ki kell takarítani, mégse gondoljuk, hogy mi vagyunk a szőnyegért, mi vagyunk a szőnyeg tulajdonai és nem fordítva.

Összegezve tehát, ha a tökéletes kiegészítőt keressük, ami jól mutat a lakásunkban és az otufitünkhöz is passzol, akkor ezt a funkciót maximálisan ellátó dolgot válasszunk. Ha úgy érezzük, hogy van valami olyan feladat, amire a kutya ösztönei, képességei alkalmasak, mint például napjainkban már igen ritka esetben a juhainkat akarjuk terelni vagy vadászat közben gyorsabban rá akarunk lelni a vadra, de ha mondjuk olyan futótárs kell, aki télen-nyáron, esőben-hóban elkísér, rávesz egy nagyobb kirándulásra, érzelmi támogatást ad nehéz helyzetekben, akivel kiélheted a kreativitásodat (el se hinnéd mennyire fejleszti az emberi kreativitást egy más faj gondolkodási mechanizmusának az értelmezése, akár olyan egyszerű esetekben is, mint hogy kitalálod milyen módszerekkel fogod megtanítani ugrókötelezni), aki ad egy rendszert az életednek és még sorolhatnám...

Persze biztos nyakatekertnek érzed ezt az érvelést, de gondolj bele, hogy van egy élőlény, amit évezredek óta arra fejlesztenek, hogy feladatot teljesítsen az embernek, ha úgy tetszik szolgálja, aztán mikor nem adunk a világon semmilyen feladatot, nem várunk el tőle semmit, hanem úgy érezzük, hogy ez a mi feladatunk, hogy feladatot adjunk neki (ez már önmagában képtelenség, annál rosszabb főnök a világon nincs, mint akinek nehézséget okoz feladatot adni a beosztottnak), szóval ha ez nekünk macera, akkor logikus, hogy nem a kutya a hülye. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy jó-jó, hogy a tehén tejet ad, de ez már nem hasznos nekem, mert már átszoktam a mandulatejre, de azért veszek egy tehenet és ha nem ad nekem mandulatejet, akkor azt mondom, hogy ez az állat már nem is hasznos. Szóval tényleg summázva már, aki mandulatejet iszik, az ne tartson tehenet, aki nem tud feladatot adni a kutyának, az ne tartson kutyát. Ilyen egyszerű.

Bár zárójelben hozzáteszem, hogy egészen kivételes faj a kutya, hiszen pár évtized alatt is képes volt valamennyire alkalmazkodni az ember új elvárásaihoz! Egy társasági kutya vagy egy show vonalas golden retriver például már egészen jól elvan a csinos szőnyeg funkciójában is, az hogy ennél jóval hosszabb idő komoly szelekciós munkáját még nem sikerült teljesen kiirtani belőlük meg nem hinném, hogy a kutyák hibája. Főleg, hogy a legtöbb gazdi rájön arra, hogy mennyivel hasznosabb, tartalmasabb dolgokra is lehet használni egy kutyát, mint biodíszlet és akkor mégiscsak elkezd vele foglalkozni, feladatot adni neki, mindezt a saját maga kedvéért, mert szereti, örömét leli a közös "munkában," és így ezeket a tevékenységeket mégiscsak a kutya biztosítja a gazdájának, nem a gazda a kutyának. Az meg, hogy ebből a kutya is profitál, mert a kutya is jól érzi magát közben az megint az ember szelekciós munkájának köszönhető, illetve annak, hogy a kutya képes meglátni ebben a win-win helyzetet, ami nem értem miért lehetne bárkinek is probléma.