Szerintetek a 21. században milyen munkakutyákra lenne szükség? Kell-e egyáltalán újítani?

Nekem szükségem van a "haszontalan képességekre", számomra a kutya egy olyan lény, aki nem csak egy társ az életben, hanem lehet képezgetni is és utána pedig a versenyeken felmérhetem, hogy milyen szinten vagyunk és a napi sétákat is imádom, tudom, hogy furcsán hangzik, de nekem az elsődleges motivációm nem az, hogy mozgok vagy a kutyának az igényeit kielégítem, hanem, hogy kutyával sétálhatok. Nekem ez a hobbim, számomra ezek a képességek nagyon hasznosak.

Egyedül azzal turbóznám fel a kutyát (vagy inkább olyan állatot tartanék), akit a fentiek mellett lehet csupán növényi étrenden is tartani.

Viszont tudom, hogy a kutyatartók többsége úgy érez, ahogy leírtad, csak nem értem, hogy akkor miért nem tartanak nyulat vagy macskát, kinti állatnak meg malacot, kecskét, mini lovat, szamarat stb...

Több tenyésztő is mondta már nekem, hogy az a célja, hogy kis energiájú, szociális és könnyen kezelhető kutyákat hozzanak létre, mert a mai embereknek ez az igénye.

(off, de hasznos trükk: fogd+ hozd ide+kérem, mikor hozom fel a ruhákat és leesik egy zokni a lépcsőre, a kutyám utánamhozza és pár bútor elhúzástól, árokba mászástól, meg segédeszközök kersésétől is megmentett már a 6 kg-os kutyám. )

Vannak funkciók, amiknek egyérteműen leáldozott, lásd viadalos kutyák, ám a legtöbb másik megmaradt, még akkor is, ha a nagy többség nem használja.

Terelő juhászkutyák akadnak napi használatban, vadászkutyák is, és a "paneltacskó" számára is ott van pl. a szarvasgombászat, mint hasznos elfoglaltság.

Majd felmerül a kérdés, hol húzhatjuk meg a vonalat a munka és sport között? Ha én rendszeresen bringát húzatok a kutyámmal, mert az nekem jó és versenyre is járok vele, akkor az szerintem kifejezetten hasznos képessége, még ha nem is múlik ezen a napi betevőnk. Ám amikor 3-4 napra eltűnünk sátrazni az erdőben és ott van a két kutya kísérőnek, már lehet, hogy segítenek megelőzni pl. azt, hogy valaki ránk támadjon. Semmi extrát nem tesznek ehhez hozzá, csak "vannak", mégis a sokat ad a jelenlétük, mint kísérő.

Érdekes téma egyébként, ahogyan az is, hogy miként változnak a fajták az új felhasználási módok felé, akár az érzékenyebbre "állított" rohamjelző kutyák, vagy a vadász ősöktől baromi távol kerülő vakvezető labik. De az agis border vonalak is akár ide sorolhatók, ott már anatómia is nagyot fordult, és a terelő képességet sem szokták preferálni, mondván nagyobb íveken fordulnak.

Saját véleményem, hogy míg nem esünk túlzásokba, észnél maradunk a célirányos szelekció során, addig ez tök oké, és nem kell - az utolsó példánál maradva - görcsösen ragaszkodni a terelő borderhez, ha az agis is egészséges, kiegyensúlyozott és boldogok vagyunk a sportunkban.

Sok feladatra lehetne képezni még a kutyát, bőven akadna még munka nekik. Amerikában adott gyomok keresésére képeznek, hogy ne kelljen egy egész területet gyomirtózni. Van, ahol szállodákban poloska keresésre képeznek. Ausztráliában csőtörés keresésére. Millió feladat lenne nekik, de nyilván minden egyes kutyatartó nem tudna és nem is akarna kutyázásból megélni.

Sportkutyás vagyok, nekem szükségem van a kutyáimmal való munkára, versenyzésre. Mindig versengő voltam és ebben megtaláltam azt a vonalat, ami éltet. És ehhez olyan kutyákat választottam, akiknek szintén szükségük van a munkára. De azt gondolom, hogy lenne létjogosultsága olyan fajtáknál, vonalaknak, amik a teljesen hobbi kutyatartóknak való. Kis energiaszintű, nagyon alacsony ösztönkészletű, együttműködő kutyákra. Csak ne tegyék ilyenné az összes fajtát...

Hobbi kutyás vagyok: én is tanulok, fejlődök, ügyesedek azzal, ha a kutyám tud frizbizni, pullerezni, szimatmunkázni, terelni, meg hasonló, általad "haszontalan" dolgokat. (Sőt, akkor is ügyesedek, ha a gyöngy dánióimnak összerakok egy olyan akváriumot, amiben jól érzik magukat, természetesen viselkednek és szaporodnak.) Számomra nem az a hobbiállat lényege, hogy hasznos legyen, hanem élvezzük az együtt töltött időt.

Ha már munkánál tartunk: én örülnék, ha több és elérhetőbb állat asszisztált terápia lenne, akár fizikai, akár mentális értelemben. Illetve ha jól tudom, betegségek kísérleteznek azzal, hogy bizonyos betegségeket ismerjenek fel a kutyák és jelezzenek (akár covid, rákos sejtek jelenléte).

Továbbá nagyon sok "régi" munka ma is él: drogkeresés, search&rescue, rendőrkutyák, terelő és pásztorkutyák, stb. csak az ember nem minden nap jár határon, legelőn, repülőtéren, katasztrófák helyszínén.