Hogy segítsek a kutyámon?
"próbáltam megkeresni a gazdáját" <-> "látszik, hogy bántalmazva volt"
Akkor mégis miért lett volna jó ötlet visszaadni neki?!
"Kibróbáltuk, hogy megkössük, hogy a többiek is tudják megközelíteni" <-> "szokja meg, hogy nem bántja senki"
Pedig pontosan ti is azt tettétek, ezek után nyilván még jobban fél.
Türelem, türelem, és esetleg kutyaiskola vagy "kutyapszichológus", aki végre elmagyarázná nektek személyre szabottan, hogy mit és hogyan. De tényleg, sok idő, nem kell elsietni, de a kikötés hihetetlen, hogy egyáltalán eszetekbe jutott.
Csak kinti kutya? Ki eteti és hogyan? A megkötésen kívül mást nem is próbáltatok?
Azt írod alig tudtad elvinni orvoshoz. De ezek szerint elvitted. Chippet miért nem rakattál bele? Az oltást elkezdtétek?
Ha jol ertem, te nem otthon elsz, csak neha hazajarsz, de a csaladod nem foglalkozik a kutyaval.
Az a baj, hogy innentol kezdve eredmenyeket nem nagyon lehet elerni, hiaba hivnal trenert, ha nincs minden egyes nap “kokemeny torodes” vele, akkor tokmindegy. Es nem ugy kell csinalni, hogy megkotod.
Nehez kerdes, mert igy nyilvan nem lehet mas gazdat talalni neki, menhelyen viszont jo helye lenne, szoktak rehabilitalni kutyakat, nade nem tudom, talalsz-e most helyet, ahol fogadni tudnak, mert a haboru miatt meginkabb fullon vannak.
De ha a csaladod hajlando ra idot szanni, akkor a legjobb lenne nyilvan a trener, de sok turelmet es napi “szenvedest” igenyel, mert nem 1-2 nap alatt lesz valtozas.
Köszönöm szépen a válaszokat, fél napot volt megkötve, de nem bírtam nézni, már elengedtem.
#1-Azért szerettem volna megtalálni a gazdáját, hogy felelősségre vonjam.
#2-Teljes mértékben egyet értek.
#3-Igen, kinti, nem mer be sem jönni, nagytestű, gondolom juhászkutya volt. Igen elvittem, pórázon, meg az ölembe. Mikor megtaláltuk akkor nem volt benne chipp, már van és oltásai is vannak.
#4-Igen, jól érted. 4 nap ott, 3 nap otthon, akkor próbálok a legtöbbet vele lenni. A családom próbált közeledni hozzá, de ők már lemondtak róla, nem értik min mehet keresztül. Enni adnak neki. Tisztában vagyok vele, tudom rossz ötlet volt megkötni. Nem szeretném menhelyre adni, nem hiszem, hogy megnyílni és az itteni menhelyen tudom nem lenne jó dolga.
Nekem nem szenvedés az, hogy foglalkozok vele, tudom idő kell neki, nem sürgetem. Sokkal könnyebb lenne, ha ketten laknánk csak, de sajnos nem így van. Van még egy kutyám ő kistestű, de nagyon irígy, meglepő módon szeretik egymást, ő volt a híd mi közöttünk, addig eljutottunk, hogy mostmár velem játszik, eljön sétálni velem, még a szüleimet is elkísérte néha. Ha szólnak hozzá, messziről csóválja a farkát, de nem mer odamenni.
Nem akarom, hogy szenvedjen, biztos szenvedett már eleget.
Köszönöm a hasznos tanácsokat, megpróbálok beszélni valakivel.
3. Chip, egy p. Tehát tárgyesetben chipet.
Gondolom a kérdéshez nem tudtál hozzászólni, így kellett valami kioktató vérpanelkutyatartó-klisét idepuffantani.
Nagyon jó lenne, hogy ha te nem vagy otthon, a családtagok csak annyit tennének, hogy kézből etetik. Eleinte ha nem is veszi el, de legalább dobják a falatot egyre közelebb magukhoz. Ha már elveszi kézből, pici feladatokkal, leginkább formálással nagyon szépen fel lehet gyorsítani az oldódást. A közeledést pedig ne erőltessék, azt bízzák a kutyára.
(#3-as voltam, falun élek, kutyáimmal aktívan versenyzek, 2 sportkutya és egy mentett problémás kutya gazdája vagyok.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!