2-3 éves kutyák mellé kölyök vagy felnőtt kutyát hoznátok?

Szerintem, ha felnőtt kutya, az is számít, hogy milyen a személyisége és a múltja (lelki sérült, bántalmazták, stb), és mennyire domináns. Szerintem egyszerűbb lenne kölyköt (ha lenne is dominancia harc, a nagyoknak nem kell verekedni, elég rámorogniuk), a kicsi tanulna a nagyoktól. Nekem anno az akkor 2 évesem mellé jött egy volt bántalmazott 4,5 éves kuty. Két hétig éjjel se volt nyugtom, mindig összekaptak, az új kuty minden apró kutyától való érintéstől kiborult, mert azt hitte, bántja, pedig csak játékra invitálta (soha nem játszottak az újjal, vagy ha igen, azt rég kiverték belőle), de nem egyszer a mancsával véletlen éppencsak hozzáért. Mára egymással és egymáson alszanak, nyalogatják egymást. Teljesen jól vannak, nincs dominancia-harc.

Szerintem egyszerűbb lenne az életetek ilyen feltételek mellett kölyök kutyát magatokhoz venni (arra gondolom már készültetek lelkiekben, hogy ugyanúgy meglesznek a sajátos hülyeségei, mint kezdetben a rágcsálás, rongálás, de ez egy felnőttel is játszana, ha nem nevelték, az enyém káoszba taszította a lakást, csak az én dolgaimat szakította és tépte).

Igazából mindegy, ígyis úgyis el kell telniei pici időnek mire beilleszkedik.

Kölyök esetén nincs bizonytalan előélet, ti nevelitek, szocializáljátok az alapoktól, ami adott esetben lehet hogy több meló lesz

Felnőtt kutya esetében is új szokásokat kell kialakítani, lehet hogy vannak berögzült nevelési hibák amiket ki kell javítani, viszont ő mar nem megy át a kamaszkorszakon amikor határokat feszeget és , nem egy szeleburdi kiskölyök, a felnőtt kutyák azért sok esetben már komolyabbak, jobban megértenek dolgokat.

Az valóban igaz, hogy a felnőtt, szocializálatlan kutyák kisebb számban jönnek ki más kutyákkal és van már egy kialakult személyiségük, amit nehezebb megváltoztatni. Viszont, pont emiatt az a jó bennük, hogy sokkal kevésbé veszel zsákbamacskát és tudsz válogatni, hogy neked melyik személyiségcsokor tetszik.

Egy menhelyen lehet, hogy sok aggresszív kutya van, akiket rengeteg idő, pénz, energia lenne rehabilitálni, de vannak, akik kijönnek minden kutyával, pont úgy sikerültek, hogy szuperül kommunikálnak és inkább kerülik a konfliktust. Nyílván másik kutya mellé az utóbbit érdemes elhozni.

Nekem is volt annó egy szempontrendszerem, ami alapján a felnőtt kutyák 95%-át kizártam, de a végén sikerült egy csodás kutyust kiválasztanom és szerintem egy kölyökből csak kis eséllyel tudtam volna ilyet nevelni (két kutyám kölyökként került hozzám).

Felnőtt kutyákra sokkal kevesebb a jelentkező, mint a kölykökre, gyakran csodálatos, problémamentes kutyák ragadnak be a menhelyeken. Ezért inkább felnőttet hoznék, ha már felmerült opcióként.