A kutyám mikor elengedem sétálás közben és talál valami ehetőt nem jön vissza, sőt elszalad. Hogy kell ilyenkor reagálni és hogy kell elkerülni a jövőben?

Csak a tisztázás végett, ahol elengedem a kutyát se autó se más emberek se más kutyák se vadász tutira nincs, de szemét meg egyéb amiről azt gondolja hogy ehető az sajnos néha akad. (Mint mindenhol) Naponta több órát foglalkozok a kutyával és sportolok is vele (mivel még fiatal nem erőltetem meg) Vidéken lakok itt nincs kutyafuttató. Mivel alapvetően ez egy munkakutya (ugye terelést sem pórázon végzi természetes körülmények között) szüksége van a nagy térre, nálam viszonylag (ahhoz képest hogy nagy a mozgás és térigénye) kicsi a kert.

Én is haragszom azokra akik póráz nélkül lófrálnak a kutyával, szólni is szoktam érte. Városban és közterületen nem is engedem el soha. A kérdésem továbbra is nevelésmódszertani, mert ezt lehet tanítani. Köszönöm akik válaszoltak normálisan.

Nem hagyja megfogni magát, de most úgy jöhet le másoknak ez a sztori hogy rendszeresen ez van és szeméttel etetem direkt, de eddig 2x fordult elő. Nyilván megelőzni a legjobb ez egyértelmű. Mindenben más esetben merem állítani, hogy 100% szót fogad egyébként és hozzá kell tennem újra hogy Kölyökkutya...

Pont erre irányul a kérdésem mit jelent az hogy "megbeszéljük".

Lehetne az is a kérdés, hogy mi van olyankor, ha kirohan az utcára mikor kinyitod a kaput, de mégis visszajön... Nyilván ha megdícséred mikor visszajön jogosan hiheti hogy neki ki szabad futkározni. Ha megbünteted el tudom képzelni hogyha ilyen történik esetleg vissza se jön. A dolog paradox jellege ellenére kérdeztem hogy kell viselkedni és nem kioktató válaszokat vártam a pórázhasználatról. Nyilván az is egyszerűbb hogy mindig mindenhova kizárólagosan pórázon viszed és megkötöd mikor kinyitod a kaput, hiszen olyankor nincs sok választása a kutyának. Egyszerűbb mint rendesen megnevelni hogy ne csináljon ilyet. De ilyeneket is egyszerűbb persze idebökni hogy PÓRÁZ...