Ez lehetséges ivartalanítás után?

Észre se fogja venni.

Lehet, hogy az elején haragudni fog, mert orvoshoz vittétek és vakami rossz történt ott vele, de azt nem tudja, hogy milyen rossz tehát hamar el is felejti.

Az elején kedvtelenség is előfordulhat a hirtelen hormonváltozás miatt.

De hamar összekapják magukat

Szerintem egy ilyen fontos beavatkozásnál tök mindegy hogy egy ideig haragszik-e a kutya vagy sem.

Inkább legyen durcisabb pár napig, minthogy komoly, fájdalmas betegségben legyen része.

De úgy tudom kap érzéstelenítőt, meg se fogja érezni. Náluk nincs olyan, hogy "férfi vagyok és a 🍆-om a büszkeségem" (tudom nem mindenki van így nyugi nem kell támadni)

egyszerűen csak észre sem veszi

Ha te nem játszol rá, nem fog emiatt megváltozni a személyisége. Esetleg közvetlenül a beavatkozás utáni napokban lehet, hogy jobban ki lesz ütve, de ez műtét után normális.

Ivartalanított szuka kutyám van, mentett, és még kölykei is voltak (úgy került az egyesülethez), de energikus, vidám, kötődik, semmi hátrányát nem látom rajta az ivartalanításnak. Mondjuk ő még fiatalon esett át a beavatkozáson, és nem volt más betegség, komplikáció. Egy ismerősöm kutyája már idősebb és daganatos is volt, úgy pakolták ki, őt jobban megviselte, nem is élt utána már sokáig.

Egy csivavás faszit ismerek, akinek meggyőződése, hogy a kutyája azért morcos, ugatós, mert eltávolították a golyóit, mondjuk azt sose láttam a gazditól, hogy nevelte volna azt a szerencsétlen kiskutyát, és szerintem ő pont az a típus, aki úgy tekint a kutyák ivartalanítására, mint hogyha a saját golyóit távolítanák el, és ezt vetíti ki a kutyára.

Ivaros viselkedés eltűnik (idősebb kanoknál előfordul hogy már nem) ezen kívül alap helyzetben NEM változik tőle a kutya.

Nem lesz tőle agresszív, vagy unott, nyugodt, ha korábban nem volt az.

Általában a gazdik rosszul kezelik a helyzetet, úgy élik meg, mintha a halál szájából kapták volna vissza a kutyát, sajnálják, hogy nem élhet nemi életet, antropomorfizálják az egészet, és ez a túlzott tutujgatás, meg aggodalom éreztethet valami rosszat a kutyában, amitől beáll a változás.

Illetve az is lehet rá a magyarázat, hogy a felnőtté érés miatt változik a kutya, de az ivartalanítással hozzák összefüggésbe, hiszen az az egyetlen változás, amihez kötheti a gazdi.

2 szuka és 1 kan kutya ivartalanításán vagyok túl.

Egyikük személyisége sem változott, nem haragudtak rám (hiszen nem is értik hogy mi történt, nem emberek), és egyikük sem hízott meg utána. Nem lettek kedvetlenek sem, ugyanannyira pörögnek mint előtte.

Nem fog megharagudni. Nincs is ilyen a kutyákban, nem így működnek.

És a kutya nem fogja fel, hogy ezt meg kell csinálni. De azt sem fogja megérteni soha, hogy 6 évesen majd heredaganatban vagy gennyes méhgyulladásban fog elpusztulni rengeteg fájdalom közben. Vagy hogy a kölykei menhelyekre, gyepikre kerülhetnek. És nem fogja hiányolni sem a "szexet", mert neki ez nem élvezet, hanem csupán hormonok irányította ösztön. Megint csak, nem így működnek. Ne ruházd fel emberi tulajdonságokkal.

Az alap személyisége nem fog megváltozni, ha ti nem adtok erre alapot. Az ivartalanítás pont akkora sokk neki, mint bármilyen más műtét. A jelenlegi 3 kutyámat összesen 7 alkalommal műtötték idáig (kisebb-nagyobb okokból), mindegyik műtét stresszes a kutyának utána, de egyik sem maradandó, ha a gazda normálisan áll hozzá. Ne kezd el tutujgatni, ne kezd el máshogy kezelni, kevesebbnek vagy többnek tartani ettől.

Kis változások lehetnek: nyugodtabb lesz, könnyebben hízik, szukák még dominánsabbak is lehetnek. De ugyanaz marad az alap habitusa, személyisége, mint előtte.

Ivartalanitas elott eleg kezelhetetlen volt mar a kutya es allatra/emberre egyforman gerjedt .... ivartalanitas ota mar csak az ivaros kanok vannak veszelyben, viszont az emberekre mar nem gerjed.

Ivartalanitas elott annyit ehetett amennyi csak belefert, siman lemozogta .... ivartalanitas ota oda kell figyelni az etetesre, mert hamar felszaladnak a plusz kilok.

Ivartalanitas elott nem sok foganatja volt az iskolaban tanultaknak .... ivartalanitas ota olyan a kutya mint egy kisangyal.

Sokkal nyugodtabb a kan kutyám mióta nem szólnak közbe a hormonok semmibe.

Kevesebb szófogadatlansági gondunk is van,ha a környéken tüzelő szuka volt (főleg közvetlen közelben) esélytelen volt vele komolyabban foglalkozni.Nem oda figyelt.

Éjszakánként pedig kb fél óránként zavartam a helyére,mert csak azért is vissza ment vonyítani és nyüszíteni a bejárat elé.

Kan kutyákkal is jobban kijön,ha csak nem ugatnak vagy morognak rá semmi gond.