Szerintetek csak én gondolom ezt?
Úgy érzem, hogy a szüleim nem szeretik a kutyánkat. Az rendben van, hogy nem engedi a házba, de nem tudnak semmit. Azt se tudják, hogy mi a tenyésztő és a szaporító közötti különbség és meg se hallgatnak. (a kutyánk is szapitól van, sajnos vagy nem, én ugyanúgy szeretem)
Múltkor kértem anyát, hogy simogassa meg a kutyát, de nem akarja. 15-ből egyszer sikerült. Ő az egyetlen igaz barátom. Inkább szeressék őt, mint engem. Lehet ez furcsa kijelentés, de én akkor vagyok boldog ha ő is. Játékot se nagyon kap, de ha kell, a zsebpénzemből veszek neki. Van egy nagy labdája, de nem fér bele a szájába...Nem fojtatnám, szerintem érthető. Nem tudom, hogy igazam van-e vagy nem, de én vmiért ezt érzem.
Jol erzed. A szuleidben nincsenek emberi erzesek a kutyatok irant.
Budapesten te sokkal boldogabb lennel es a kutyad is.
Gyerekként én is pont így éreztem a kutyánk iránt.
Nem hiszem hogy nem szeretik, de régebben nem voltak annyira családtagként kezelve a kutyák mint most (és sok helyen ma sem foglalkoznak velük sokat). Gondolom ők is ebben nevelkedtek. Az én szüleim is úgy vannak/voltak vele, hogy állatnak kinn a helye, van neki enni-inni, van háza, ott az udvar, legyen boldog. Nem igazán játszanak vele, talán néhanapján dobálnak neki valami labdát, nem nevelik, sétálni nem viszik. Néha kap egy kis simogatást, elviszik oltani, amúgy csak bámul szegény befele az ablakon, nézi ahogy a szüleim ülnek a szobában, és őrzi a házat. Ez az átlagos magyar kutyatartó hozzáállás szerintem. Nincs rossz dolga az ebnek, de lehetne jobb is. Az én kutyám bejöhet a házba, van bent is fekhelye, minőségi eledelt kap, nevelve van, játszunk, sétálunk stb. A macska ugyanez. Nagyon szeretjük őket és agyonbabusgatás nélkül mindent megkapnak amire szükségük van. Mindkettő örökbefogadott.
Igen, valószínűleg jól érzed, nem igazán szeretik a kutyádat.
És igen, valóban, régebben máshogy viszonyultak a kutyákhoz. Vidéken úgy mondták, hogy "fogyóeszköz". De annyi minden változott az elmúlt 20-30-40 évben. Változott az emberek hozzáállása a gyerekneveléshez is, többek között, ahogy már a társadalom jelentős része máshogy viszonyul a kutyákhoz is. Társ lett belőlük. A kutyának a természetes közege pedig az ember társasága. (Csányi)
Játssz vele sokat, foglalkozz vele amennyit csak tudsz, kényeztesd, ahogy csak bírod. Semmi szégyellni való nincs benne, ha a kutyád a legjobb barátod, akár gyerek vagy, akár felnőtt.
Nekem 25 évesen is a kutyám volt a legjobb barátom, és nem azért, mert ne lettek volna ember barátaim is.
1#
Kutya felé emberi érzések? 🤯
Szerinted ez normális kijelentés? Miért kellene egy állattal bárkinek is emberi érzésekkel állnia?
Na mindegy…
Kérdező nem mindenki kutya barát! Ha a fejed tetejére állsz sem lesz kötelező nekik is szeretni a kutyádat.
Ezt nem is értem miért várod el!
Inkább őt szeressék mint téged?
Szerintem te sem vagy teljesen normális…
Hány éves vagy, tízen pár, ugye?
Majd észre fogod venni, hogy nem csak kutya, de ha egy kiszemelt személyt fogsz szeretni, azt sem biztos, hogy elfogják viselni, hogy szeretni fogják…
Azt sem lesz kötelező!
Te szereted és kész.
Majd ha felnősz rá jössz ezekre!
Persze remélem vesznek majd egy macskát mondjuk és folyamatosan frusztálnak majd, hogy szeresd, simogasd és inkább a macskát szeresd mint őket…
Ugye milyen nyomorultan hangzik? 🤔
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!